Cafetéria 2015

Mint ismeretes, a „cafetéria” a köznyelvben elterjedt, széles körben használt kifejezés, amely választáson alapuló béren kívüli juttatási rendszert jelent. Ebben a rendszerben a munkavállalók rugalmasan, egyéni igényeiknek megfelelően választhatnak a munkáltató által kínált juttatások közül az előre meghatározott – általában éves – keretösszeg erejéig. A rendszer keretein belül minden dolgozó a saját motivációjának és preferenciáinak megfelelően állíthatja össze juttatási csomagját.  A munkáltató azonban az ilyen választáson alapuló rendszertől függetlenül – annak alternatívájaként vagy kiegészítéseként – is adhat a munkabéren felül különböző juttatásokat.

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel 2015-től módosul több, a munkabéren kívül adható juttatásokat terhelő közterhek megfizetésére vonatkozó rendelkezés, az alapvető szabályok azonban változatlanok maradtak.


Változatlan szabályok

Változatlan az Szja tv. szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások köre (Szja tv. 71. §). A következő „klasszikus” béren kívüli juttatások tartoznak ide:

  • üdültetés a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében levő üdülőben a minimálbér összegét meg nem haladó értékben;

  • a természetben biztosított munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része;

  • az Erzsébet-utalvány havi 8000 forintot meg nem haladó értékben;

  • a Széchenyi Pihenő Kártyán adott juttatás:
    = szálláshely alszámlán legfeljebb évi 225 ezer forint,
    = vendéglátás alszámlán legfeljebb évi 150 ezer forint,
    = szabadidő alszámlán legfeljebb évi 75 ezer forint;

  • az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékának mértékéig;

  • a helyi utazási bérlet;

  • az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér 2,5-szereséig;

  • a munkáltató által havonta
    = az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
    = az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
    = a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizetett munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás.

Változatlan a kifizetőt terhelő közteher megfizetése mellett adható, az Szja tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások köre is.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül (és ekként visel közterheket) a béren kívül is adható juttatási elemek közül:

  •  a munkáltató által minden munkavállaló számára azonos feltételekkel biztosított bármilyen juttatás (termék vagy szolgáltatás), vagy ha a munkáltató a saját – mindenki számára megismerhető – belső szabályzatában meghatározott feltételek mellett egyes munkavállalói csoportok számára ad ilyen juttatásokat [Szja tv. 70. § (1a) bekezdés];
  • a legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) [Szja tv. 70. § (3) bekezdésa) pont].

A termék, szolgáltatás közvetlen biztosítása helyett lehetőség van utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz juttatására is, ha azon egyértelműen feltüntetésre kerül, hogy mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és az utalvány egyebekben nem visszaváltható.

Változatlan a közterhek alapjának megállapítása: a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást (eho)a juttatás értékének 1,19-szerese után kell megfizetni.

Változatlan a munkáltató által adómentesen adható juttatások köre is (Szja tv. 1. számú melléklet). E körben jellemzően a következő juttatásokat adják a munkáltatók:

  • vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás (lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, bővítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló hitelintézettől felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, a korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható meghatározott feltételek fennállása esetén a teljes vételár, illetve építési költség 30 százalékának erejéig, de a támogatás nem haladhatja meg öt év alatt az 5 millió forintot);
  • sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet összegkorlát nélkül;
  • kulturális szolgáltatás igénybevételére (színház, múzeum, stb.) jogosító jegy, bérlet legfeljebb évi 50 ezer forint értékben.


Változó rendelkezések

A 2015. január 1-jétől hatályos szabályozás két éves keretösszegről rendelkezik:

  •  a 200 forintot meg nem haladó éves keretösszegről, amely az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásokkal (pl. Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalt munkáltatói hozzájárulás) tölthető fel, ide nem értve a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatást, és
  • a 450 ezer forintot meg nem haladó éves rekreációs keretösszegről, amely akár teljes egészében kitölthető a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatással is. Ez a keret ugyanakkor két részösszegből is állhat: a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből és „minden más” (klasszikus) béren kívüli juttatás összegéből (legfeljebb évi 200 ezer forintig).

A 2014-ben is alkalmazott mértékkel azonos, 35,7%-os közteher (a juttatás értékének 1,19-szerese után 16% szja és 14% eho) kizárólag az előzőekben említett keretösszegeket meg nem haladó juttatás esetén alkalmazható, figyelembe véve a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokra az Szja tv. 71. §-ában meghatározott egyedi értékhatárokat is.

Abban az esetben, ha a magánszemély részére adott az éves keretösszeget (200 000 forint) meg nem haladó „minden más” béren kívüli juttatás és a SZÉP Kártyára adott, értékhatárt meg nem haladó juttatás együttesen meghaladja a rekreációs keretösszeget (450 000 forint), akkor a meghaladó rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az egyes meghatározott juttatásokat 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli, így a közteher a meghaladó rész értékének 1,19-szerese után 16% szja és 27% eho, vagyis az adóterhelés ebben az esetben már 51,17%.

A keretösszegek számításánál a munkavállaló juttatásaként kell számításba venni a rá tekintettel más magánszemélynek juttatott értéket is.

Az említett keretösszegek akkor érvényesek, ha a munkaviszony egész évben fennáll. Ha a munkaviszony csak az év egy részében áll fenn, mindkét keretösszeget a munkaviszony fennállásának napjaival kell arányosítani. Nem kell arányosítani a keretösszegeket, ha a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg év közben. [Szja tv. 70. § (4)-(4b) bekezdés]

Kedvezményes (35,7%-os) közteherrel adózhat tehát az a munkáltató által adott juttatás, amelynek értéke nem haladja meg a 450 ezer forintot és struktúrája megfelel az alábbi esetek valamelyikének:

Az Szja tv. 71. §-a szerinti formák valamelyikében adott klasszikus juttatás (a SZÉP Kártyára adott munkáltatói támogatás kivételével)

SZÉP Kártya formájában adott juttatás

Értéke megegyezik az éves keretösszeggel (200 ezer forint), az egyes juttatásokra megállapított egyedi keretösszegek figyelembevételével Összesen 250 ezer forint az alszámlák között megosztva (figyelembe véve az egyes alszámlákra megállapított keretösszeget)
Értéke 200 ezer forint alatt van, az egyes juttatásokra megállapított egyedi keretösszegek figyelembevételével Összesen 250 ezer forint + a 200 ezer forintos keretből fel nem használt rész az alszámlák között megosztva (figyelembe véve az egyes alszámlákra megállapított keretösszeget)
Nincs ilyen juttatás Összesen 450 ezer forint az alszámlák között megosztva (figyelembe véve az egyes alszámlákra megállapított keretösszeget)

Az éves keretösszeg és a rekreációs keretösszeg számításánál az egyes juttatások értékének azt a részét kell figyelembe venni, amely nem haladja meg az adott juttatásra az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi értékhatárt. Ha pl. a dolgozó Erzsébet utalványból az adott hónapra 10 ezer forint értékű juttatást kap, ebből csak 8 ezer Ft-ot kell a keretösszegben figyelembe venni, az egyedi keretet meghaladó értékrész már a juttatáskor egyes meghatározott juttatásnak minősül, ami után az 51,17%-os közterhet a juttatás hónapját követő hónap 12-éig kell bevallani és befizetni.

A közterhek megállapítása, bevallása és megfizetése

A közterheket (a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást) főszabály szerint a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a munkáltatónak megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt rendelkezések szerint bevallania.

Mivel az Szja tv. 9. §-ában foglalt rendelkezésekből következően az adókötelezettség a bevétel megszerzéséhez kapcsolódik, a bevétel megszerzésének időpontja pedig olyan szolgáltatás esetében, amikor a szolgáltatás nyújtója nem azonos a szolgáltatás juttatójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja, a 2014. decemberében adott juttatások után a 2014-ben hatályos szabályok szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni. Ha azonban a 2014. decemberi juttatáshoz tartozó utalványt csak januárban adja át a munkáltató a munkavállaló részére, akkor az már 2015. évi juttatásnak minősül, az adókötelezettséget is ennek figyelembevételével kell teljesíteni.

Az Szja tv., új rendelkezéssel egészül ki, amely egyértelműen rögzíti azt is, hogy a munkáltatónak mely esetekben és mikor kell az egyes meghatározott juttatásra megállapított magasabb közterhet alkalmaznia [Szja tv. 69. § (5) bekezdés].

A rendelkezés szerint az 51,17%-os közterhet (a juttatás értékének 1,19-szerese után 16% szja és 27% eho) annak a hónapnak a kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni, amelyben bármelyik értékhatár túllépése megtörtént. Egész éves foglalkoztatást feltételezve emelt összegű közterhet kell tehát fizetni az értékhatárt meghaladó rész után, ha

  • a juttatás értéke meghaladja az adott juttatásra az Szja tv. 71. §-ában meghatározott egyedi értékhatárt, és/vagy
  • a „minden más” (SZÉP Kártyán kívüli) juttatás együttes értéke meghaladja az éves keretösszeget (az évi 200 ezer forintot), és/vagy
  • a „minden más” béren kívüli juttatás értéke, de legfeljebb az éves keretösszeg (200 ezer forint, vagy annak időarányos része) a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegével együtt már meghaladja a rekreációs keretösszeget (az évi 450 ezer forintot).

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, előfordulhat, hogy a cafetéria rendszerben választott juttatásaiból a kilépés időpontjáig már igénybe vett juttatások értéke meghaladja a kedvezményes közteherrel adóztatható keret(ek) időarányos részét. Ebben az esetben a munkaviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni a keret(ek)et meghaladó részre a magasabb mértékkel számított közterhet. A fizetendő összeg megállapítása során a kedvezményes mértékkel már teljesített közterhet be kell számítatni, azaz lényegében az eho különbözet megállapítása szükséges.

A 2014. december 31-én hatályos szabályok szerint az Szja tv. 71. §-ában az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárt, illetve az Szja tv. 70. § (4) bekezdése szerinti 500 ezer forintos éves keretösszeget meghaladó juttatás keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősült, amelynek adóalapként meghatározott összege után a 16 százalék személyi jövedelemadó mellett már 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terhelte a juttatót (kifizetőt, munkáltatót). Az ilyen értékhatár(ok)at túllépő, 2014-ben adott juttatásokra a 2014-ben hatályos szabályokat kell alkalmazni.  Ez azt jelenti, hogy az Eho tv. 3.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint a béren kívüli juttatásokra vonatkozó keretösszeg túllépése esetén az egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. A fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után megállapított 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.

forrás: nav.gov.hu


Vissza a kezdőlapra