Kiegészítő tevékenységet folytató, vezető tisztségviselői feladatokat ellátó személy nyugdíjjárulék alapjának pontosítása .
A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására vonatkozó szabályok 2012-ben megváltoztak. Abban az esetben, ha az ügyvezető a Tbj. alapján kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül az új szabály határozza meg, hogy mit kell járulékalapnak tekinteni. Ebben az esetben az ügyvezetői tevékenység alapján kifizetett, juttatott összeg a járulékalap, amiből l 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Az általános szabályokkal összhangban rögzítésre került, hogy ezt akkor is számításba kell venni, hogyha a jogviszony megszűnését követően kerül kifizetésre.
2015-től a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.
A cég vezető tisztségviselőivel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mely esetekben kell őket Tbj. szempontból átminősíteni társas vállalkozóvá. Tekintettel arra, hogy a mögöttes szabályok értelmében a cég tagjai, ha személyes közreműködést vállalnak vállalkozási tevékenységben, akkor azt munkaviszonyban, társas vállalkozói jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatják el.
Például egy kft. családi vállalkozás keretében építőipari tevékenységet végez. A vezető tisztséget a saját jogú nyugdíjas édesanya látja el megbízási jogviszonyban, havi 5.000 forintért. Az édesanya a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát nem végez. Ebben az esetben a vezető tisztség ellátása tekintetében a Tbj. szabályai szerint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, a társaságnak 10 százalék nyugdíjjárulékot az 5.000 forint járulékalapból le kell vonnia.
Olyan esetben, ha a vezető tisztségviselői feladatokat ellátó tag a társas vállalkozásban társas vállalkozói jogviszonyban végzi a tevékenységi körbe tartozó feladatokat, akkor vezető tisztséget, akár nulla forint megbízási díjért is megteheti. Ez esetben nem kell a vezető tisztségviselői jogviszonyt átminősíteni.
Előfordulhat az is, hogy 4 órás munkaviszony keretében végzi a cég vállalkozási tevékenységét, tehát munkaviszonya van abban a vállalkozásban, amelynek egyúttal a vezető tisztségviselője is. Ilyen esetben a tag a vezető tisztség ellátása tekintetében főállású társas vállalkozónak minősül. A társaságnak mindkét (a munkaviszony és a társas vállalkozó jogviszony tekintetében is) teljesíteni kell a biztosítási jogviszony bejelentését a 15T1041-es számú nyomtatványon. E mellett a 1508-as számú havi adó-és járulékbevallásban az érintett személy mindként jogviszony tekintetében szerepeltetni szükséges.
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni- és társas vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékösszegének emelkedése
A nyugdíjas egyén vállalkozó és nyugdíjas társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére is kötelezettek, melynek összege 2015-ben emelkedett.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényben (Szövetkezeti tv.) meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározott (nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. alapján nem jogosult) személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege – a 2014. évi havi 6.810 forintról (napi 227 forintról) –2015-ben havi 6.930 forintra (napi 231 forintra) emelkedett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek köre változatlan a szabályozásban.
forrás: 5percado.hu
Vissza a kezdőlapra