A magyarországi vállalkozások adóadminisztrációs terhe többszöröse az EU-átlagnak. Bár az egyszerűsítés hosszú évek óta napirenden van, a jövő évre vonatkozó, várhatóan ma elfogadásra kerülő adótörvénnyel nem hogy javulni a helyzet, az új adózási módok, adónemek egyre bonyolultabb eljárásokat, többletfeladatokat követelnek meg a vállalkozásoktól.
Jelentősen bonyolódó áfa-bevallások
Január elsejétől 2 millió forint feletti áfa-összegű számlázás esetén az adott partnerekre vonatkozóan az áfa-bevallás mellékleteként kötelező lesz adatok szolgáltatni az adó alapjáról, összegéről, a számla összegéről, illetve a teljesítés időpontjáról a számla kiállítójának és befogadójának egyaránt. (A vevőnek akkor is nyilatkoznia kell majd, ha az áfa értéke több számlából összevontan éri csak el az összeghatárt). Az előírás az eva-körbe tartozó, tehát áfa-bevallásra nem kötelezett szereplőket szintén érinti. Ezzel együtt a számlázás menete is bonyolultabbá válik, mivel ilyen esetben a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán.
A számlázási és könyvelőprogramokat a fenti előírások szerint is bővíteni kell majd, mivel a nem kellően felkészült háttérprogramok alkalmazásával egy-egy áfa-bevallás kitöltési ideje akár több órával is megnőhet az eddigiekhez képest.
Komoly adminisztrációs terhekkel jár a pénzforgalmi szemléletű áfa választása
Jövőre a 125 millió forint alatt számlázó kisvállalkozások a jelenlegi mellett választhatják azt a lehetőséget is, hogy az áfát a számukra ténylegesen kifizetett összegek után vallják be és fizetik meg az adóhatóságnak. A kiszámíthatóbb pénzmozgásokkal járó lehetőség ugyanakkor számottevő plusz adminisztrációval jár. Egyrészt a december végi bejelentkezésig el kell végezni a számítást, egyáltalán megéri-e áttérni az új adózási módra. Másrészt a vállalkozásoktól folyamatos és naprakész, nehezen áttekinthető kettős nyilvántartás vezetését követeli meg, amelyet az adóhatóság viszont könnyebben ellenőrizhet majd.
“A pénzforgalmi szemlélet esetében számlát csak pénzügyi teljesítéskor állíthatnak ki a cégek, a teljesítésről ugyanakkor az árbevétel könyvelése miatt szintén számviteli bizonylatot kell majd kiállítani – világít rá a BDO Magyarország partnere. – Ennek a rendszernek az adminisztrációjára az adózói körnek nincs megfelelő felkészültsége, mint ahogy a tapasztalataink szerint a hasonlóan működő előlegszámlát is nehezen kezelik a vállalkozások.”
További teher, hogy a számla befogadásakor a másik félnek is ellenőriznie kell majd, vajon a számlakiállító valóban a választott adózási módnak megfelelően állította-e ki a számlát (az új adózási mód szintén kötelező eleme lesz a számláknak.). Kérdés, hogy az erre a célra használható NAV-adatbázis elérhető lesz-e-e a szükséges időben, ellenkező esetben csak a partnertől kért nyilatkozatra lehet majd támaszkodni.
Az új kisvállalkozási adók sem segítik az átláthatóságot
A kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) beveztése szintén egy sor újszerű eljárást tesz kötelezővé.
- A kata esetében a kisadózói státuszt is fel kell tüntetni a számlán
- A számlabefogadónak szintén adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a kata-s számlák tekintetében, amire a könyvelési rendszert szintén alkalmassá kell tenni
- Ha az adózó megszűnik kata-alany lenni, a bevételi nyilvántartás helyett ismét a részletesebb nyilvántartásra kell áttérnie úgy, hogy az összehasonlíthatóságot és folyamatosságot visszamenőleg is biztosítania kell
- A kiva esetében elsősorban az adóalap kiszámítása okoz majd problémát, mert pénzforgalmi szemléletű eredményt számos korrekciós tétel (például a személyi jellegű kifizetések) figyelembe vételével kell meghatározni. A probléma megfelelő kezelése csak a pénzeszközváltozást és a különböző korrekciós tételek folyamatos mérésére felkészített számviteli rendszerek lesznek képesek megfelelően kezelni.
Az aktuális vesszőparipa a székhelyhasználat igazolása
A cégek adminisztrációs feladatainak halmazát a jövőben előírt folyamatos kötelezettségek mellett egyedi eljárások is időről-időre növelik. Jelenleg a székhelyhasználattal kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat találkozhat a legtöbb vállalkozás:
- Egyre több céghez érkezik a NAV-tól jelenleg is olyan nyomtatvány, amelyben az adóhatóság pótlólagos adatokat kér a székhelyhasználatra, illetve a cég képviselőire vonatkozósan. Ebben az esetben elsősorban nem a többletfeladat okozhat problémát, hanem a rövidre szabott határidő melletti késedelmet, mulasztást kísérő aránytalan mértékű szankció: a pénzbírság mellett az adószám törlése is a ténylegesen alkalmazott büntetési eszköztár része.
- Valamennyi vállalkozásnak február 1-jéig cégbírósági bejelentkezést kell tennie, amelynek során igazolja székhelyhasználati jogosultságát és megjelöli a kézbesítési megbízottat. Az eljárás ugyan illetékmentes, ám az ügyvédi díj mellett a 100 ezertől 10 millió forintig terjedő bírságteher itt is aránytalan mértékűnek tűnik.
forrás: napi világgazdaság