Hogyan kell a gépkocsivezetőnek igazolnia, hogy a német törvények által előírt minimálbér került kifizetésre?

Erre a kérdésre vonatkoznak a Minimálbértörvény alábbi paragrafusai:

  1. § Bejelentési kötelezettség
    (1) Az a külföldi székhellyel rendelkező munkaadó, aki alkalmazottját vagy alkalmazottait a Feketemunka megelőzésére vonatkozó törvény (SchwArbG) § 2 paragrafusában meghatározott gazdasági területeken vagy gazdaság ágazatokban és így a törvény alkalmazási területén foglalkoztatja, köteles a törvény 6. bekezdése értelmében írásban és német nyelven bejelenteni a vámhatóság területileg illetékes hivatalánál a munkavégzést, még az elvégzendő munka vagy szolgáltatás megkezdése előtt, amely bejelentésnek tartalmaznia kell a vizsgálat szempontjából lényeges és az alábbiakban felsorolt adatokat:
    1.    a törvény alkalmazási területén foglalkoztatott alkalmazott vagy alkalmazottak elő- és utónevét illetve születési dátumát;
    2.    a foglalkoztatás / munkavégzés kezdetét és előrelátható időtartamát;
    3.    a foglalkoztatás helyét;
    4.    azt a belföldi (Németország) helyszínt, ahol a törvény § 17 paragrafusa értelmében ezen dokumentumokat készenlétben kell tartani;
    5.    egy eljárás esetén felelős személy elő- és utóneve, születési dátuma és németországi postacíme
    6.    a kézbesítésre meghatalmazott személy elő- és utóneve, születési dátuma és németországi
    postacíme, amennyiben ez a személy nem azonos a 5. pontban nevezett személlyel
    A munkaadónak minden fenti adattal kapcsolatos változást a törvény vonatkozó bekezdésének első mondata értelmében azonnali hatállyal jeleznie kell.A munkaadó köteles a bejelentéshez csatolni egy nyilatkozatot, amelyben nyilatkozik arról, hogy a 20.§ paragrafusban foglalt kötelezettségeinek eleget tesz.”

 


(3) Az előzetes bejelentési kötelezettség előírások szerinti betartása a magyar vállalkozókat, különös tekintettel a kismennyiséget szállító teherfuvarozókat vagy az expressz logisztikai vállalkozásokat, szinte megoldhatatlan problémák elé állítja. Ugyanis ezen a területen a szállítmányozó vállalatok gyakran nem tudják előzetesen megmondani, hogy másnap hova rendelik a fuvart illetve egy példát említve: Egy Németországból hajnali 2 órakor beérkező megbízás esetén már nem lehetséges a kért adatokat fax útján benyújtani. További értelmezést igényel az a kérdés, hogy azokra a kisteher fuvarozó vállalkozásokra is vonatkozik-e a törvény, ahol a cég tulajdonosa maga vezeti a járművet, saját értelmezésünkben erre az esetre nem vonatkozik a minimál bér szabályozás.”
Fent megfogalmazott kérdésre ad választ a Minimálbértörvényhez (MiLoG) kapcsolódó második, a munkaidőre vonatkozó kőtelező napló vezetéséről szóló rendelet első paragrafusa (MiLoAufzV, §1):

§1 Egyszerűsített eljárás és a munkaidőre vonatkozó naplóvezetés kötelezettségétől való eltérés
(1) a Minimálbértörvény § 17 paragrafusának első bekezésének első mondatától illetve a Munkaerő kiküldésről szóló törvény (Arbeitnehmer-Entsendegesetzes, AEntG) § 19 paragrafusának első bekezdésének első mondatától eltérően, de az alábbi kritériumoknak megfelelve:
1.    ha a munkavállaló vagy munkavállalók kizárólag mobil tevékenység keretében kerülnek foglalkoztatásra;
2.    ha nevezett mobil tevékenység nem esik a konkrét napi munkaidőre (munka kezdete és vége) vonatkozó követelmény alá;
3.    ha a munkavállaló a napi munkaidejét saját hatáskörben és szabadon oszthatja be,
úgy a munkaadó eleget tesz naplóvezetésre vonatkozó kötelezettségének akkor is, ha csak a munkavállaló tényleges napi munkaidejének tartalma kerül feljegyzésre.


(2) Az első bekezdésben nevezett kizárólag mobil tevékenység alatt olyan tevékenység értendő, amely nem kötött egy bizonyos foglalkoztatási helyszínhez. Kizárólag mobil tevékenységről van szó például a levél-, csomag- és nyomtatott termékek kézbesítése, hulladékgyűjtés, közutak tisztítása, hótakarítás, teherfuvarozás és személyszállítás esetén. Az 1. bekezdés értelmében a munkavállalók ez esetben nem esnek a konkrét napi munkaidő követelményének hatálya alá akkor, ha a munkát csak egy bizonyos időbeli kereten belül kell elvégezni anélkül, hogy a munkaadó meghatározná a szokásos konkrét munkaidőt (kezdete és vége). Az 1. bekezdés értelmében a napi munkaidő saját hatáskörben és szabadon való beosztásának lehetősége akkor áll fenn, ha a munkavállaló a napi munkaidő során feladatmegbízást rendszerint nem a munkáltatójától vagy harmadik személytől kap illetve az adott megbízás végett nem kell rendelkezésre állnia. A napi feladatmegbízás elvégzésének időbelisége a munkavállaló saját felelősségi területéhez tartozik.


Vissza a kezdőlapra