Távolléti díj az új munkatörvény alapján

2013. január 1-jétől lép hatályba a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (új Mt.) 148-152.§-a, mely a távolléti díj számításának szabályairól rendelkezik. Az átmeneti időben, 2012. december 31-ig, továbbra is a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 151/A §-ában foglaltakat kell alkalmazni.  “Távolléti díj az új munkatörvény alapján” bővebben

Amikor a munkavállaló több szabadságot vesz ki…

A munkáltató a munkavállaló éves szabadságát év elején köteles meghatározni azzal, hogy amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár.

Csakhogy az ilyen módon megállapított számba előre nyilvánvalóan nem kalkulálható be, ha a dolgozó a jogviszonyát az év során szünetelteti vagy megszünteti és emiatt az őt megilletőnél több szabadságot vesz igénybe. “Amikor a munkavállaló több szabadságot vesz ki…” bővebben

Veszteségelhatárolás a társasági adóban 2012-től

Az elhatárolt veszteség leírásának 2012. évi változásával kapcsolatban a kormányzati portálon azt írták, hogy a veszteségelhatárolás szabályozása túl engedékeny volt. Ennek hatására sok cég a korábbi években felhalmozott, elhatárolt veszteség miatt nem fizet társasági adót. Több cég visszaél a veszteség „kereskedelmével” is. “Veszteségelhatárolás a társasági adóban 2012-től” bővebben

Társas vállalkozó fogalma és típusai

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj) 2012. január 1-jével módosult a társas vállalkozó fogalma. A módosítás elsősorban azon ügyvezetőket érintette, akik az ügyvezetést megbízási jogviszony alapján látták el, személyesen nem működtek közre a társaságban és nem minősültek társas vállalkozónak. “Társas vállalkozó fogalma és típusai” bővebben

Telephely – fióktelep számviteli kérdései

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Fióktörvény) kimondja, hogy a külföldi vállalkozás fióktelep létesítése és működtetése során alapvetően a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül. Magyarországi vállalkozási tevékenysége során mindazon magyar jogszabályokat követnie kell, amit egy magyar, belföldi alapítású cégnek. A sajátos helyzetéből fakadóan azonban vannak speciális előírások, melyeket a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítése során figyelembe kell venni. “Telephely – fióktelep számviteli kérdései” bővebben