Példák a családi járulékkedvezmény 2015. évi változásaira

csaladi_kedvezmenyMintapéldák a családi járulékkedvezmény számítására.

A kedvezmény megállapítása

A Tbj. 51. § (1) bekezdése kiegészítésre került azáltal, hogy a családi járulékkedvezményt a jövőben már nemcsak az adóelőleget megállapító munkáltató, hanem olyan kifizető is köteles megállapítani, aki a magánszemély részére összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díjat) juttat.

Kivételt képez azon eset, amikor a magánszemély nyilatkozatában nem kéri a járulékkedvezmény évközben történő érvényesítését.

A kedvezmény éves elszámolása

A másik előnyös, adminisztrációcsökkenést eredményező változás – az Szja tv.-vel összhangban – a családi járulékkedvezmény éves elszámolásában történik:

– ha az elszámolás eredményeként visszafizetési kötelezettség keletkezik, akkor azt személyi jövedelemadóként kell teljesíteni;
– a még igényelhető családi járulékkedvezményt nem járulék-nemenkénti (természetbeni-, pénzbeli-, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék) jogcímen, hanem a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.

A módosítás következtében elegendő tehát egy adónemre teljesíteni a visszafizetési kötelezettséget, illetve ha az éves bevallásban több családi kedvezmény jár, azt az szja-ból lehet visszaigényelni.

Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybevett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie.

A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

A kedvezmény számítása, összege

A családi járulékkedvezmény számításának metodikája nem, de az alapját jelentő családi kedvezmény összege négy lépcsőben változik a módosítás következtében.

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből

– a biztosított által vagy
– a családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosított által közösen és/vagy,
– a biztosított és a kedvezményt megosztással érvényesíthető házastársa, élettársa által együtt

a ténylegesen teljesített kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a járulékok együttes összege (17 százalék).

A családi adókedvezményre vonatkozó főszabályt az Szja tv. 29/A. § szakasza szabályozza. 2015-ben a családi adókedvezmény összege

– egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint,
– három és minden további eltartott esetén 206.250 forint.

A családi adókedvezmény mértékében változás első ízben 2016. január 1-jétől fog bekövetkezni:

– egy eltartott esetén 62.500 forint,
– kettő eltartott esetén
– 2016-ban 78.125 forint,
– 2017-ben 93.750 forint,
– 2018-ban 109.375 forint,
– 2019-ben és az azt követő években 125.000 forint,
– három és minden további eltartott esetén 206.250 forint.

A családi kedvezményre a biztosított és megosztva házastársa, élettársa jogosult. A családi járulékkedvezmény – az alábbi sorrendben – csökkenti a fizetendő

– természetbeni egészségbiztosítási-,
– pénzbeli egészségbiztosítási- és
– nyugdíjjárulék összegét.

Példa a családi járulékkedvezmény számítására 2015-ben

A családi kedvezményt érvényesítő személy az adóalapját a családi kedvezménnyel csökkentheti. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként kerül meghatározásra.

Két gyermekes apa havi keresete 110.000 Ft. A két gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg 2 x 62.500 Ft = 125.000 Ft. Az szja-alap csak 110.000 Ft-ig csökkenthető, a fennmaradó 15.000 Ft kedvezmény a járulékokból vehető igénybe.

  • A 15.000 Ft 16%-a = 2.400 Ft
  • A 2.400 Ft további kedvezmény igénybe vehető ebben a sorrendben:
    • 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék,
    • 3%-os egészségbiztosítási járulék és
    • 10%-os nyugdíjjárulék összegéből.

A 110.000 Ft bér 4%-a = 4.400 Ft. Így a járulékkedvezmény (2.400 Ft) a természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére számolható el, a biztosított tehát a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a 10%-os nyugdíjjárulék mellett csak a 2.000 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizeti meg.

Példa a családi járulékkedvezmény számítására 2019-ben

A módosítás értelmében kétgyermekes családok esetében a kedvezmény összege 2016-tól négy év alatt a kétszeresére nő, ezért a Tbj. szerinti családi járulékkedvezmény számításai is változnak.

A változás nem a számítás logikájában következik be, hanem abban, hogy a kiskeresetűek egyre inkább igénybe tudják venni az adójukból az őket megillető kedvezményt.

A két gyermekes anya havi keresete 200.000 Ft. A két gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 x 125.000 Ft) = 250.000 Ft. Mivel az szja-alap csak 200.000 Ft-ig csökkenthető, a fennmaradó 50.000 Ft után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon:

  • Az 50.000 Ft 16%-a = 8.000 Ft
  • A 200.000 Ft-os bér után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összege 8.000 Ft, amely fedezetet nyújt a családi adókedvezményként nem érvényesített összeg igénybevételére. A dolgozónak csak pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

A fenti példában 16 százalékos szja kulccsal, 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal és 10 százalékos nyugdíjjárulékkal kalkulálva került kiszámításra a kedvezmény összege.

Fontos kiemelni, hogy ezen mértékek 2019-ig módosulhatnak!

Az egyéni-, társas vállalkozó csak a tényleges járulékalapig – azaz a vállalkozói kivétet, átalányban megállapított jövedelmet, illetve a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig – érvényesítheti a kedvezményt.

Tényleges járulékalapot képező jövedelem hiányában a kötelező minimum járulékalap után megfizetett járulékból kedvezmény nem érvényesíthető.

forrás: 5percado.hu


Vissza a kezdőlapra