Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget?

PénztárgépAz általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései alapján az adóalanynak az értékesítésről főszabályként számlát kell kiállítani. A nyugtaadási kötelezettségét az adóalany bizonyos esetekben – a külön jogszabályban meghatározott tevékenységei körében – kötelezően gépi kibocsátású nyugtával, vagyis a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő pénztárgéppel, taxaméterrel köteles teljesíteni.

I. A nyugtaadási kötelezettség, és annak gépi úton – pénztárgéppel, taxaméterrel – történő teljesítésére vonatkozó kötelezettség

1. Nyugtaadási kötelezettség
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései alapján az adóalanynak az értékesítésről főszabályként számlát kell kiállítani. A készpénzes értékesítési forgalomban azonban, amennyiben a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany (és nem is jogi személy), és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, akkor az értékesítő adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól. Ilyen esetben, amikor az értékesítő adóalany a teljesítéssel egyidejűleg történő készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetén számla kibocsátására nem kötelezett, az értékesítő adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.
A nyugtaadási kötelezettségét az adóalany bizonyos esetekben – a külön jogszabályban meghatározott tevékenységei körében – kötelezően gépi kibocsátású nyugtával, vagyis a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő pénztárgéppel, taxaméterrel köteles teljesíteni.
A nyugtaadás, gépi nyugtaadás kötelezettsége nem terheli az adóalanyt akkor, ha nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodni tudott, mert módjában állt a nem adóalany vevőtől a számla szabályszerű kiállításához szükséges vevői adatokat megkapni. Meg kell jegyezni, hogy nem adóalany vevő készpénzes vásárlása esetén, ha az ellenérték adót is tartalmazó összege a 900.000 forintot eléri vagy meghaladja, a számla-kibocsátási kötelezettség fennáll.
[Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont és (3) bekezdés, 166. §, 178. § (1) bekezdés. A jogszabályi rendelkezések szövegét részletesen lásd a IV. részben.]



2. Gépi nyugtaadási kötelezettség
A gépi nyugtaadásra kötelezett adóalanyok, tevékenységek, üzletek körét a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) határozza meg. [Rendelet 1. § (1) bekezdés, l. számú melléklet] Ez a korábban hatályos szabályozással azonosan került meghatározásra, azzal azonos körben érvényesül [lásd a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 3. §-a és 1. számú melléklete 2013. március 20-át megelőzően hatályos rendelkezéseit.]

2.1. A Rendelet szerinti kötelezettek köre

A Rendelet szerint nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az adóalanyok a Rendelet 1. számú mellékletben meghatározott tevékenységük során. E melléklet 1. pontja szerint: Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában (vagyis, ha az adóalany számla kibocsátásáról nem gondoskodott) nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a következőkben felsorolt adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) az egyes 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) az egyes 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
E melléklet 2. pontja szerint: Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok.

2.2. A felsorolt TEÁOR számok, és a taxiszolgáltatás a következő szakmai területeket takarják (statisztikai szempontú osztályozásnak megfelelően):
Tekintettel arra, hogy a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok körének meghatározására vonatkozó melléklet az 1. b) és c) pontjában TEÁOR számokra hivatkozással sorolja fel a gépi nyugtaadási kötelezettséget eredményező tevékenységeket, e kötelezettség fennállása szempontjából elsődlegesen az adóalany tevékenységének e TEÁOR számok alá tartozása a meghatározó. Amennyiben az adott tevékenység nem tartozik a Rendelet 1. számú melléklet 1. b) és c) pontjában említett, előzőekben felsorolt TEÁOR számok alá (és nem gyógyszertárról, vagy taxi-szolgáltatás nyújtásáról van szó), akkor a gépi nyugtaadási kötelezettség nem áll fenn. Ez nem jelenti azt, hogy kézi nyugtát ne kellene adni, ha annak törvényi feltételei fennállnak, csak azt eredményezi, hogy a nyugtaadási kötelezettséget – amennyiben van az adott értékesítéssel összefüggően –, nem kötelező pénztárgéppel teljesíteni. Emiatt van jelentősége az egyes tevékenységek TEÁOR alá történő besorolásának (a Rendeletben említett hatálynapnak megfelelő állapot szerint). Ehhez kíván segítséget nyújtani a tájékoztatóban a tevékenységek felsorolása. Amennyiben a TEÁOR szerinti besorolás alapján nem egyértelmű az adóalany által végzett tevékenység megítélése, akkor további besorolási információért a Központi Statisztikai Hivatalhoz lehet fordulni, a későbbiekben említett elérhetőségek valamelyikén.

A Rendelet 1. számú melléklet 2. pontjában említett taxi-szolgáltatást illetően a Rendelet 54. §-ának (9) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a Rendelet alkalmazásában taxiszolgáltatásnak a távolsági és helyi személytaxi közlekedés (SZJ 60.22.11) besorolás alá tartozó tevékenységet kell tekintetni. Mivel a nyugtaadási kötelezettség az Áfa tv-ben meghatározott kötelezettség, és az adótörvények alkalmazásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (13) bekezdésében foglalt állapot-rögzítő rendelkezés alapján a hivatkozással meghatározott szolgáltatások tekintetében a KSH Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) 2002. szeptember 30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni, így a taxi-szolgáltatás meghatározása tekintetében is ez lesz mérvadó, függetlenül attól, hogy az SZJ már nincs hatályban.

2.2.1. TEÁOR 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
A TEÁOR magyarázat szerint ez az ágazat tartalmazza az új és használt áruk átalakítás nélküli értékesítését a nagyközönség, elsősorban a lakosság részére, személyes vagy háztartási célú fogyasztásra, illetve felhasználásra, üzletekben, áruházakban, piaci és utcai standokon, csomagküldő szolgálatokon, házaló kereskedőkön, fogyasztási szövetkezeteken stb. keresztül. A kiskereskedelem további osztályozása elsődlegesen az értékesítés helye szerint történik (bolti kiskereskedelem: 47.1-47.7 – ez a gépi nyugtaadás szempontjából a kötelezetti körbe tartozik –, nem bolti kiskereskedelem: 47.8 és 47.9). A bolti kiskereskedelem magában foglalja a használt áruk kiskereskedelmét is (47.79). A bolti kiskereskedelemben megkülönböztetjük az áruk szakosodott (47.2- 47.7) és nem szakosodott (47.1) kiskereskedelmét.
Ezek az alágazatok az eladott áruk fajtái szerint még tovább bonthatók. A nem bolti kiskereskedelmet az értékesítés módjának megfelelően soroljuk be a piaci kiskereskedelem (47.8 – ami nem tartozik a kötelezetti körbe) vagy az egyéb nem bolti kiskereskedelem (47.9 – amelyből a 47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem a kötelezetti körbe tartozik, de csak a nyílt árusítást végző bemutató terme, üzlete tekintetében) körébe. Ez utóbbiba tartozik pl. a csomagküldő, a házaló kiskereskedelem vagy az értékesítés automatán keresztül. (Az automatán keresztül történő értékesítés az Áfa tv. alapján mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól.)

Ezen ágazatban az értékesített áruk köre érthető okokból az ún. fogyasztási javakra korlátozódik. Ezért nem tartoznak ide azok az áruk, amelyek általában nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, így pl. a különböző gabonafélék, ércek, ipari gépek és felszerelések stb. Idetartozhatnak olyan kereskedelmi egységek, amelyek széles közönségnek értékesítenek, gyakran minta után, olyan termékeket, mint pl. írógépek, papíráru, festék, faáru, amelyek nem kizárólag személyes vagy háztartási célt szolgálnak. Az áruk szokásos kezelése pl. szortírozása, szétszedése, keverése a kiskereskedelmi tevékenység keretében is idetartozik, ha nem változtatja meg azok jellegét. Ezen ágazatba tartozik a bizományosi, ügynöki kiskereskedelem, valamint az aukciósházak kiskereskedelmi tevékenysége.

A Rendelet 1. számú melléklete alapján a pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek körébe a kiskereskedelmen belül a 47.1 – 47.7 és 47.91 szerinti alágazat, szakágazat tartozik.
– A TEÁOR 47.1 Nem szakosodott bolti kiskereskedelem alá tartozik a 47.11 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, a 47.19 Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem.
– A TEÁOR 47.2 Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme alá tartozik például a 47.21 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme, a 47.22 Hús és húsáru kiskereskedelme, a 47.23 Hal kiskereskedelme, a 47.24. Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem, a 47.25 Ital-kiskereskedelem, a 47.26 Dohányáru-kiskereskedelem, a 47.29 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem.
– A TEÁOR 47.3 Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem alá tartozik a 47.30 Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem.
– A TEÁOR 47.4 Információs, híradás-technikai termék kiskereskedelme alá tartozik a 47.41 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme, a 47.42 Telekommunikációs termék kiskereskedelme, a 47.43 Audio-, videoberendezés kiskereskedelme.
– A TEÁOR 47.5 Egyéb háztartási cikk kiskereskedelme alágazatba tartozik a 47. 51 Textil-kiskereskedelem, a 47.52 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem, a 47.53 Takaró, szőnyeg, fa-, padlóburkoló kiskereskedelme, a 47.54 Villamos háztartási készülék kiskereskedelme, a 47.59 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme szakágazat.
– A TEÁOR 47.6 Kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme alá tartozik a 47.61 Könyv-kiskereskedelem, a 47.62 Újság-, papíráru-kiskereskedelem, a 47.63 Zene-, videofelvétel kiskereskedelme, a 47.64 Sportszer-kiskereskedelem, a 47.65 Játék-kiskereskedelem.
– A 47.7 Egyéb máshová nem sorolt áru kiskereskedelme alá tartozik a 47.71 Ruházati kiskereskedelem, a 47.72 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem, a 47.73 Gyógyszer-kiskereskedelem, a 47.74 Gyógyászati termék kiskereskedelme, a 47.75 Illatszer-kiskereskedelem, a 47.76 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, a 47.77 Óra-, ékszer-kiskereskedelem, a 47.78 Egyéb máshova nem sorolt új áru kiskereskedelme, a 47.79 Használtcikk bolti kiskereskedelme.
– A TEÁOR 47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem szakágazatba tartozó kiskereskedelmi tevékenységek keretében – a TEÁOR magyarázat szerint – a vásárló az áru kiválasztását hirdetés, katalógus, webes információ, áruminta alapján vagy egyéb közvetett módon végzi. A vásárló megrendelését levélben, telefonon vagy az interneten keresztül (általában a weboldal által biztosított speciális úton) közli. A megvásárolt terméket vagy közvetlenül az internetről tölti le vagy fizikai valójában egyéb módon kapja meg. Ebbe a szakágazatba tartozik:
– bármely termék kiskereskedelmi értékesítése csomagküldő szolgálat útján
– bármely termék internetes kiskereskedelmi értékesítése
– a közvetlen értékesítés televízión, rádión keresztül vagy telefonon
– az internetes kiskereskedelmi aukció. Ezzel összefüggően kiemelendő, hogy bár ez a szakágazat a Rendelet 1. mellékletének a kötelezetti körre vonatkozó felsorolás l. b) pontjában szerepel ugyan, azonban a kivételek között a bb) alpontban is szerepel azzal, hogy az ilyen jellegű kereskedelmi forma esetében, amennyiben ahhoz tartozóan nyílt árusítást végző üzlet, bemutatóterem kapcsolódik, ott kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.

2.2.2. TEÁOR 56 Vendéglátás
A TEÁOR magyarázata szerint ez az ágazat tartalmazza az összes azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas étel és ital kiszolgálást, amely történhet hagyományos étteremben, önkiszolgáló étteremben, olyan étteremben, ahonnét elvihető az étel-ital, állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyen, ülőhely biztosításával vagy anélkül. Az a döntő, hogy az ételek közvetlen azonnali fogyasztásra alkalmasak-e, és nem annak a létesítménynek a fajtája, amely a szolgáltatást végzi.
A Rendelet 1. számú melléklete alapján a pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek körébe a vendéglátáson belül a TEÁOR 56.1 Éttermi, mozgó vendéglátás, valamint az 56.3 Italszolgáltatás alágazat tartozik – a mozgó szolgáltatásnyújtás kivételével. Az 56.1 alágazatba tartozó az 56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás, az 56.3 alágazatba a 56.30 Italszolgáltatás szakágazatba tartozó tevékenység tartozik.

2.2.3. TEÁOR 55 Szálláshely-szolgáltatás
A TEÁOR magyarázata szerint ebbe az ágazatba tartozik a rövid időtartamú tartózkodás céljára a látogatók és egyéb utazók számára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Idetartozik a diákok, munkások és hasonló személyek részére nyújtott hosszabb időtartamú szálláshely-szolgáltatás is. Vannak csak szálláshely-szolgáltatást nyújtó, illetve a szálláshely-szolgáltatást, étkezést és/vagy pihenési, szabadidős lehetőségeket együtt kínáló egységek.
Nem ebbe az ágazatba tartozik:
– a hosszú időtartamú, jellemzően havi vagy éves tartózkodást biztosító, elsődlegesen lakóhelynek minősülő szállás biztosítása (Ingatlanszolgáltatás).
A Rendelet 1. számú melléklete alapján a pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek körébe a szálláshely szolgáltatási tevékenység köréből a TEÁOR 55.1-55.3 alágazat tartozik.
A TEÁOR 55.1 Szállodai szolgáltatás alágazatba tartozik az 55.10 Szállodai szolgáltatás (ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek: szálloda, üdülőszálloda, apartmanszálloda, motel, gyógyszálloda, konferenciaszálloda, kaszinószálloda, motorhotel, panzió).
A TEÁOR 55.2 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás alá tartozik az 55.20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek: gyermeküdülő, egyéb üdülőház, vendégház és bungaló, falusi ház és faház háztartási szolgáltatások nélkül, ifjúsági szálló, turistaszálló, hegyi menedékhely, menedékhely, szabadtéri terület biztosítása sátrak, hálózsákok elhelyezésére).
A TEÁOR 55.3 Kempingszolgáltatás alá tartozik az 55.30 Kempingszolgáltatás (ebbe a szakágazatba tartozik a rövid időtartamú tartózkodás céljából érkező látogatók számára kempingben, kamionparkban, üdülési járműparkban, horgász- és vadásztáborban nyújtott szálláshelyszolgáltatás, a kemping a járművek részére hely és elhelyezés biztosítása, a menedék vagy táborhely biztosítása sátrakhoz vagy hálózsákokhoz).

2.2.4. TEÁOR 77 Kölcsönzés, operatív lízing
A TEÁOR magyarázat szerint ebbe az ágazatba tartozik az ingó eszközök, tárgyi eszközök széles köre – járművek, számítógépek, fogyasztási javak, ipari gépek és berendezések – bérbeadása és kölcsönzése, operatív lízingje a felhasználónak rendszeresen fizetendő kölcsönzési- vagy lízingdíj ellenében. A következő csoportok tartoznak ide: (1) gépjárműkölcsönzés (2) szabadidős és sporteszközök, személyes és háztartási cikkek kölcsönzése, beleértve az egyéb szállító eszközöket (4) immateriális javak kölcsönzése, lízingje. Csak az operatív lízing sorolható ide.
A kölcsönzési ágazatba tartozó tevékenységek köréből a Rendelet szerint gépi nyugtaadási kötelezettség csak a 77.1-77.2 és a 77.33 szerinti alágazatra, szakágazatra vonatkozik.
– A TEÁOR 77.1 Gépjárműkölcsönzés alá tartozik a 77.11 Személygépjármű kölcsönzése, a 77.12 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött).
– A TEÁOR 77.2 Személyi használatú háztartási cikkek kölcsönzése alágazatba tartozik a 77.21 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése, a 77.22 Videokazetta, lemez kölcsönzése, a 77.29 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése.
– A TEÁOR 77.33 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép) szakágazatba tartozik például az irodagép, -felszerelés kölcsönzése és operatív lízingje kezelőszemélyzet nélkül, pénztárgép, elektromos számológép kölcsönzése stb.

2.2.5. TEÁOR 95 Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása
A TEÁOR magyarázat szerint ebbe az ágazatba tartozik az elektronikai cikkek, mint például a rádió- és televíziókészülékek, az otthoni és kerti eszközök, mint például a fűnyírók, lombszívó és -fúvó berendezések, a számítógépek és perifériák, mint például az asztali és hordozható számítógépek, számítógép-terminálok, tárolóeszközök, nyomtatók javítása és karbantartása. Szintén idetartozik a kommunikációs eszközök, mint például a faxkészülékek, rádió-adóvevők javítása; a lábbeli és egyéb bőráruk, a bútorok és lakberendezési tárgyak, a ruházat és a ruházati kellékek, a sportszerek, a hangszerek, a hobbicikkek, valamint az egyéb személyi és háztartási cikkek javítása.
A javítási ágazatba tartozó tevékenységek köréből a Rendelet szerint gépi nyugtaadási kötelezettség csak a 95.1-95.2 szerinti alágazatba tartozó tevékenységekre vonatkozik.
– A TEÁOR 95.1 Számítógép, kommunikációs eszköz javítása alá tartozik a 95.11 Számítógép, -periféria javítása, a 95.12 Kommunikációs eszköz javítása.
– A TEÁOR 95.2 Személyi, háztartási cikk javítása alá tartozik a 95.21 Szórakoztatóelektronikai cikk javítása, a 95.22 Háztartási gép, háztartási, kerti eszköz javítása, a 95.23 Lábbeli, egyéb bőráru javítása, a 95.24 Bútor, lakberendezési tárgy javítása, a 95.25 Óra-, ékszerjavítás, a 95.29 Egyéb személyi, háztartási cikk javítása.

2.2.6. TEÁOR 46 Nagykereskedelem
A Nagykereskedelem ágazatba tartozó tevékenységek körében a
– TEÁOR 46.2 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
– TEÁOR 46.3 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
– TEÁOR 46.4 Háztartási cikk nagykereskedelme
– TEÁOR 46.5 Információtechnológiai, híradás-technikai termék nagykereskedelme
– TEÁOR 46.6 Egyéb gép, berendezés, tartozék nagykereskedelme
– TEÁOR 46.7 Egyéb szakosodott nagykereskedelem (mint például üzemanyag, fém, fa, építőanyag, szerelvény, hulladék stb.)
alágazatba tartozó nagykereskedelmi tevékenység esetén állhat fenn gépi nyugtaadási kötelezettség, amennyiben a felsorolt nagykereskedelemi tevékenységek keretében kiskereskedelmi értékesítés is történik.
Az említett TEÁOR besorolási számok alá tartozó tevékenységek felsorolása, tartalmi meghatározással a tájékoztató IV. részében található meg részletesebben.
A TEÁOR ’08 dokumentumai (struktúra, tartalmi meghatározások, fordítókulcs) elérhető a KSH honlapján: www.ksh.hu (Osztályozások- TEÁOR). További besorolási információért a KSH Információszolgálatához lehet fordulni: Telefon: (+36-1) 345-6789, fax: (+36-1) 345-6788, e-mail: info@ksh.hu.

2.3. Az üzletben folytatott tevékenység meghatározó szerepe a gépi nyugtaadási kötelezettség szempontjából
A Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában felsorolt tevékenységek körében az adóalanynak a felsorolásban szereplő tevékenységei tekintetében az üzletben, mozgóboltban folytatott tevékenységeit illetően áll fenn a pénztárgéppel történő nyugtaadás kötelezettsége.
A tevékenység üzletben történő folytatásának megítélése szempontjából meghatározó tényezők, körülmények a következőek.

2.3.1. Üzlet definíció
A Rendelet 69. §-ának 25. pontja az üzlet fogalmát a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet fogalomra utalással határozza meg. A kereskedelemről szóló, 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 27. pontja szerinti, és a gépi nyugtaadás szempontjából is meghatározó, üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Az üzlet fogalom legfőbb meghatározó eleme a gépi nyugtaadási kötelezettség szempontjából az, hogy az adott tevékenységre létrehozott, vagy arra használt, állandó jellegű, állandó jelleggel az adott tevékenységhez használt épület, épületrész, helyiség tekintendő üzletnek, ahol a pénztárgép beállításának és használatának lehetősége adottnak tekinthető. Kereskedelmi tevékenység alatt a kereskedelemről szóló törvény alkalmazásában a kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenységet, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenységet kell érteni (ideértve a vendéglátást, a kiskereskedelem részének tekintve azt). Fontos, hogy a Rendelet 1. melléklet 1. pontja szerinti felsorolásában szereplő, de nem kereskedelmi, hanem szolgáltatási tevékenységek (pl. javítás, karbantartás) esetében is fennáll a gépi nyugtaadási kötelezettség, amennyiben azok nyújtása üzletben történik (függetlenül attól, hogy a kereskedelmi törvény üzletre vonatkozó definíciója a szolgáltatási tevékenységet nem, csak a kereskedelmi tevékenységet említi).
Továbbá, a Rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában felsorolt tevékenységeknek mozgóboltban történő folytatása esetén is fennáll a gépi nyugtaadási kötelezettség. Erre vonatkozóan a Rendelet külön definíciót nem ad, azonban ezzel összefüggésben támaszkodni lehet a kereskedelemi törvényben ekként meghatározottakra. A kereskedelemről szóló törvény 2. § 17. pontja szerint mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.

2.3.2. Kitelepülések
A Rendelet 1. számú melléklet 1. pontja alatti felsorolásban a kiskereskedelmi tevékenység körében a TEÁOR 47.8 besorolási számú Piaci kiskereskedelem alágazat nem szerepel, mely alágazatba tartoznak a TEÁOR magyarázat szerint azok a kiskereskedelmi tevékenységek, amelyek keretében különböző új vagy használt árukat kínálnak általában mozgatható standokon, közterületen vagy piacokon. Ebből következően a Rendelet 1. számú melléklete alapján a kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó kereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok számára az egyes alkalmi rendezvényeken, kitelepülésen, az ott felállított standokon a pénztárgép használat nem kötelező. (Mivel ez az értékesítési forma jellemzően sem az üzlet, sem a mozgóbolt körébe nem tartozik.) A Rendelet mellékletében említett TEÁOR 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemelésre került a mozgó szolgáltatásnyújtás, így a mozgó vendéglátó szolgáltatás, mint pl. egy fagylaltos kocsi, hot-dogos kocsi, mozgó perecárus, amelyek jellemzője, hogy fogyasztásra kész ételt kínálnak, és értékesítési helyüket változtatják, szintén nem tartoznak a pénztárgép használatra kötelezettek körébe.


II. A nyugtaadási kötelezettség, és/vagy annak kötelezően gépi úton történő kibocsátására vonatkozó kötelezettség alóli mentesülés egyes esetei, lehetőségei

1. Az Áfa tv. alapján
1.1. Minden értékesítést számlával kísér az adóalany
Az Áfa tv. 166. § (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha az adóalany a kézpénzes forgalomban [a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint] mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Azonban az Áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján, nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat, mely esetben mentesül a Rendeletben előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség [178. § (1) bekezdése] alól. Figyelem! A készpénzes forgalomban, nem adóalanynak történő értékesítés esetében nem biztos, hogy a vásárló meg kívánja adni a számla kibocsátáshoz szükséges vevői adatokat, melynek hiányában a számla kibocsátás meghiúsulhat. Ennek következtében a nyugtaadási kötelezettség fennáll! Amennyiben az adóalany egyébként gépi nyugtaadásra lenne kötelezett a Rendeletben meghatározott tevékenységére tekintettel, akkor a pénztárgép alkalmazására szükség lehet, ezért a gépi nyugtaadási kötelezettség teljesítése érdekében arra célszerű mégis felkészülni!
Felmerülhet adott esetben, hogy az adóalany azzal kívánna mentesülni a gépi nyugtaadás kötelezettsége alól, hogy tervei szerint minden értékesítésről számlát adna, és amelyik vásárló nem adja meg az adatait a számla kiállításhoz, azt nem szolgálná ki, esetleg ezt figyelmeztetésként az üzletében jelezné is. Ez a „megoldás” viszont fogyasztóvédelmi szempontból vethet fel aggályokat (egyenlő bánásmód szabályainak megsértése merülhet fel).

1.2. Az adott tevékenység esetében nincs nyugtaadási kötelezettség
Az Áfa tv. 167. §-a alapján mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
a) sajtóterméket értékesít;
b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;
c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.
Ezekben az értékesítési formákban, termékkörökben nincs nyugtaadási kötelezettség, ezáltal annak gépi úton történő kibocsátása sem kötelező, még ha például a sajtóterméket egy kiskereskedelmi boltban értékesítik is, ahol egyébként a pénztárgépes nyugtaadás kötelező. Emellett természetesen lehetőség van a sajtótermékek eladását is pénztárgépes nyugtával bizonylatolni, amennyiben számlaadási kötelezettség nem áll fenn.

2. A Rendelet alapján
2.1. A tevékenység nincs az 1. számú mellékletben felsorolva
Amennyiben a Rendelet 1. számú mellékletében az adóalany által folytatott adott tevékenység nem szerepel, az ott említett statisztikai besorolás alá nem tartozik, vagy beletartozik ugyan, de a kivételek között szerepel (és a kivétel kivétele miatt nem került vissza mégis a kötelezetti körbe), akkor nem áll fenn a gépi nyugtaadási kötelezettség. Besorolási kérdésekben a Központi Statisztikai Hivatal álláspontja az irányadó! Figyelem! A Rendelet 3. §-a alapján az elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentés nem jelent a gépi nyugtaadási kötelezettség teljesítése alóli felmentést is!

2.2 A kötelező pénztárgép használat alól felmentést kapott az adóalany a korábban hatályos, PM rendelet alapján
A Rendelet 76/A. §-a szerint, az állami adóhatóság által a PM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján, pénztárgép kötelező alkalmazása alól korábban adott, 2013. március 19-én érvényben lévő felmentések 2014. december 31-ig érvényben maradnak. Ezért ezek az adóalanyok ezidőpontig mentesülnek a gépi nyugtaadási kötelezettség alól. Figyelem! A nyugtaadási kötelezettség alól ez az engedély nem mentesít, csak annak gépi úton történő teljesítése alól mentesíti az adóalanyt az említett határidőig!

2.3. Technikai hibák, elvesztés, megsemmisülés miatti időszakos mentesülés
A Rendelet 1. § (2) bekezdése alapján mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól a pénztárgép meghibásodása, áramszünet, a pénztárgép bevonása, a pénztárgép eltulajdonítása, a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne. Ez a mentesülés csak az érintett pénzátvételi helyen és csak a Rendeletben meghatározott időszak elteltéig áll fenn. Például a pénztárgép meghibásodása esetén a meghibásodás bekövetkeztétől a pénztárgép megjavításáig vagy a cseregép biztosításáig, illetve a meghibásodott pénztárgép helyett üzembe helyezett pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb a meghibásodás napjától számított 15. napig, áramszünet esetén az áramszünet idején, a pénztárgép bevonása esetén a bevonás idején, a pénztárgép eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az észlelésétől számított 15. napig érvényes. Természetesen, ha a felmentésre okot adó körülmények a meghatározott időszak leteltét megelőzően elmúltak, és a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítésének feltételei a megszabott időszak letelte előtt helyreállnak, akkor a mentesülési időszak eddig az időpontig tart.
A Rendelet 1. § (5) bekezdése alapján taxaméter esetében az említett események bekövetkezésétől a taxaméter használat feltételeinek helyreálltáig újabb fuvart kezdeni nem lehet. Ebből következően taxaméter meghibásodása, bevonása, elvesztése, stb. esetén személyszállítási szolgáltatást nem tud teljesíteni az adóalany addig, amíg az autót egy másik taxaméterrel, vagy a megjavított, visszakapott taxaméterrel fel nem szereltette, állíttatta üzembe.

III. Felvetődött gyakorlati kérdések – példák, esetek a kötelezetti kör meghatározásához

1. Cipész mester saját termék előállítást, az előállított termékei értékesítését, javítási szolgáltatást is végez, egyéni vállalkozóként, azonos üzlethelyiségben (műhelyében)
A cipész mesternél a saját előállítású termékeinek kiskereskedelmi értékesítésére tekintettel fennállna a gépi nyugtaadási kötelezettség, azonban a Rendelet 1. melléklet 1. bc) alpontjában megfogalmazott kivételre tekintettel – melyhez feltétel az egyéni vállalkozói státusza is – e kereskedelmi tevékenysége tekintetében a gépi nyugtaadási kötelezettség nem terheli. Azonban a cipő javítási szolgáltatását illetően – mivel az feltehetőleg a TEÁOR 95.23 Lábbeli, egyéb bőráru javítása alá tartozik, mely az 1. számú melléklet 1. b) pontjában szerepel, és a kivételek között nincs említve –, a gépi nyugtaadási kötelezettség fennáll.

2. Kerékpár, kajak kölcsönzése a vízparton
Gyakran előfordul, hogy a vízparton vízibiciklit, kajakot, szörföt, a kerékpárút mentén kerékpárt kínálnak kölcsönzésre, például strandokhoz, forgalmasabb helyekhez kitelepülve. Ilyen esetben elsődlegesen az vizsgálandó, hogy ez a kölcsönzési tevékenység beletartozik-e a Rendelet 1. számú mellékletének 1. b) pontjában szereplő TEÁOR 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési szolgáltatás körébe. A tájékoztató II. 2.2.4. pontja alatt felsoroltak szerint a TEÁOR 77.2 Személyi használatú háztartási cikkek kölcsönzése alágazatba tartozik a 77.21 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése, a 77.22 Videokazetta, lemez kölcsönzése, a 77.29 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése. Ebből következően a pénztárgépes nyugtaadási kötelezettség fennállna, ha e tevékenységet az adóalany üzletben teljesítené. Azonban, ha a tevékenység körülményei alapján azt valóban nem üzletben, hanem kitelepülve, az üzletén kívül, más helyen teljesíti az adóalany, akkor a nyugtaadási kötelezettséget a kitelepülés helyén nem köteles pénztárgéppel teljesíteni.
Olyan esetben viszont, ha az említett kölcsönözői tevékenységet az adóalany közvetlenül az üzlete mellett végzi, például a strand épületének egyik helyiségében működik az üzlete, ott vannak betárolva a kölcsönözendő eszközök, melyeket az üzlet melletti területre, annak közvetlen közelében, például a fűre kitéve mutat be, kínál kölcsönzésre, akkor ezt üzletben folytatott tevékenységnek tekinthetjük, és a gépi nyugtaadási kötelezettség fennáll.

3. Hogyan határolható el a mozgó vendéglátás, amelyre nem kötelező a pénztárgépes nyugtaadás (például egy piacokra kitelepülő pecsenyesütő kocsiból történő értékesítés esetében)?
A mozgó vendéglátás fogalma a KSH tájékoztatása szerint a következő: mozgó ételszolgáltatás, azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas ételek és italok készítése és szolgáltatása mozgó (motorizált vagy nem motoros) járműről. Ezen szolgáltatások mellett nem biztosítanak ülőhelyet és nincs pincéri felszolgálás. Tehát a vendéglátás legfontosabb feltétele, hogy az értékesített étel azonnali, helybeni fogyasztásra alkalmas. A mozgó vendéglátás másik feltétele, hogy az „üzlet” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben. Fontos feltétel, hogy nem biztosítanak ülőhelyet, és nincs pincéri felszolgálás. Példákkal illusztrálva: Nem minősül mozgó vendéglátásnak a fagyasztott vagy egyéb módon tartósított konyhakész ételek mozgó járműből történő értékesítése (ez kiskereskedelem). Még akkor sem minősül ez vendéglátásnak, ha azt otthon egyszerű melegítéssel fel lehet tálalni.
A házhoz szállítás nem tartozik a mozgó vendéglátás körébe. Az a TEÁOR ’08 53.20 Egyéb postai, futárpostai tevékenység szakágazatába tartozik.
Mozgó vendéglátásnak tekinthetjük statisztikai besorolási szempontból a rendezvényekre, falunapokra kitelepülő vendéglátó egységeket, továbbá azt a tevékenységet is, amikor egy piacon a mozgó vendéglátásra alkalmas jármű csak a piac nyitvatartási ideje alatt tartózkodik a piac területén. (Tehát naponta változtatja a helyét.) Amennyiben egy mozgásra alkalmas járműben működtetett vendéglátóegység folyamatosan egy helyben tartózkodik, nem tekinthető mozgó vendéglátó egységnek, bár besorolása ebben az esetben a mozgó vendéglátással azonos, a TEÁOR ’08 56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatába tartozik. Amennyiben a vendéglátás keretében ülőhelyet, illetve pincéri kiszolgálást biztosítanak, a tevékenység megegyezik a vendéglők besorolásával, a TEÁOR ’08 56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba tartozik, de nem minősül mozgó vendéglátásnak.
A KSH tájékoztatása szerint a mozgó vendéglátás körébe tartozik például a fagylaltos kocsi, a hot-dogos kocsi, amely az értékesítés helyét változtatva szolgálja ki a magával készen hozott, vagy megálláskor elkészített fagylaltot, virslit, stb., ugyanakkor – bár nem rendelkezik járművel – mozgó vendéglátásnak tekinthetjük azt is, ha nyakba akasztott tálcából értékesítenek főtt kukoricát, perecet, egyéb azonnali fogyasztásra alkalmas készételt.
A kereskedelemről szóló törvényben meghatározott mozgóbolt fogalmának adott esetben megfelelhet egy vendéglátó tevékenységre kialakított, mozgatható lakókocsi (mint például egy piacra alkalomszerűen kijáró pecsenyesütő) is. Azonban a benne folytatott vendéglátó tevékenységre (mivel statisztikai szempontból az vendéglátásnak minősül), akkor állhat fenn a gépi nyugtaadási kötelezettség, ha a tevékenység körülményei alapján – az előzőekben ismertetett rendező elvek szerint – az nem tekinthető mozgó vendéglátási szolgáltatásnak.

4. Mi tartozik a taxiszolgáltatás körébe
A tájékoztató I. rész 2.2. pontjában foglaltaknak megfelelően, a KSH besorolás alapján a taxiszolgáltatást a következők szerint kell megítélni a gépi nyugtaadási kötelezettség szempontjából. A Szolgáltatások Jegyzéke szerint az SZJ’03 60.22.11.0 Taxiszolgáltatás tartalmi meghatározása a következő: „Idetartozik: az összes gépjárművel végzett taxiszolgáltatás, beleértve a városi, elővárosi és helyközi szolgáltatásokat is. Ezeket a szolgáltatásokat általában a megtett távolsággal arányos tarifa szerinti díj ellenében nyújtják, meghatározott időtartamra és meghatározott rendeltetési helyre. A taxirendelés is idetartozik.”
A taxi szolgáltatás feltétele, hogy a vállalkozás személytaxis engedéllyel rendelkezzen [a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT rendeletnek (továbbiakban MT rendelet) megfelelően].
Az MT rendelet értelmében közúti személyszállító szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személykocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető. A taxiszolgáltatás legfontosabb kelléke, hogy a megtett út és állásidő mérésére alkalmas hitelesített viteldíjmutató óraművel rendelkezik.
Amennyiben az adott vállalkozás nem taxis, hanem személygépkocsis személyszállító engedéllyel rendelkezik, akkor tevékenység a következő módon sorolandó be:
– Az a személyszállítási tevékenység melyben az utasokat menterend szerint a repülőtérre vagy a repülőtérről elszállítják, illetve az utasokat indulás helyére vagy az érkezés helyéről elszállítják az SZJ’03 60.21.42.0 Távolsági, egyéb közúti személyszállítás tételébe tartozik. Legtöbb esetben ilyenkor ez a tevékenység a repülőtérrel vagy az utazási társasággal kötött szerződés alapján történik. Ez független attól, hogy a tevékenységet személygépkocsival, minibusszal vagy autóbusszal teljesítik. (Nem taxiszolgáltatás, nem kell taxaméter.)
– Abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője előre meghatározott feltételekkel és árért személygépkocsit bérel vezetővel az SZJ’03 60.22.12.0 Személygépkocsikölcsönzés vezetővel tételébe tartozik. „Idetartozik: a sofőr által vezetett bérautó szolgáltatás – a taxi kivételével – bármilyen helyre, általában idő alapon, korlátozott számú utas részére, gyakran több úti céllal.” (Nem taxiszolgáltatás, nem kell taxaméter.)
– Amennyiben a szolgáltatás igénybevevője előre meghatározott feltételekkel és árért autóbuszt bérel vezetővel az SZJ’03 60.23.11.0 Autóbuszkölcsönzés vezetővel tételbe tartozik. „Idetartozik: az autóbusz és hasonló gépjármű bérbeadása vezetővel együtt általában az idő és a megtett út alapján számított díj ellenében, gyakran több úti céllal.” (Nem taxiszolgáltatás, nem kell taxaméter.)
– Az a személyszállító tevékenység melyben az adóalany az utasokat a repülőtérre vagy a repülőtérről elszállítja, illetve az utasokat indulás helyére vagy az érkezés helyéről elszállítja, de nem menetrend szerint teszi (legtöbbször ez a tevékenység a repülőtérrel vagy az utazási társasággal kötött szerződés alapján történik), akkor az SZJ’03 60.23.14.0 Egyéb, nem menetrend szerinti szárazföldi személyszállítás tételbe tartozik. Ez független attól, hogy a tevékenységet személygépkocsival, minibusszal vagy autóbusszal teljesítik. (Nem taxiszolgáltatás, nem kell taxaméter.)

5. Közvetlenül az üzlet előtti, melletti, például az utcára az üzlet elé (az üzlet homlokzatával érintkező területen) kihelyezett asztaloknál történő fogyasztó helyen kötelező-e a pénztárgép használat, vagy az már nem minősül üzletnek?
A kérdéses esetben, amikor az értékesítés körülményeiből adódóan, az adott üzlethez kapcsolódva került kialakításra az említett fogyasztó hely, a vásárlók, vendégek kiszolgálása az adott üzletből történik meg, akkor azt az üzletben folytatott tevékenységként kell megítélni a pénztárgépes nyugtaadási kötelezettség szempontjából. Vagyis amennyiben az adott tevékenység a Rendelet 1. mellékletének 1. pontjában szereplő tevékenység, akkor az üzlethelyiség mellett, például az utcán kialakított teraszon folytatott értékesítés esetén is kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.

6. Idős, mozgásában már korlátozott órás mester kaphat-e felmentést az új típusú pénztárgép használat alól, annak érdekében, hogy azt az üzletében már ne kelljen beállítani? Számára aránytalan megterhelést okozna a gép beszerzése, használatának megtanulása, és eddig is volt felmentése a pénztárgép használat alól.
A kérdéses esetben, tekintettel arra, hogy üzletben folytatott tevékenységről van szó, mely feltehetően a Rendelet 1. mellékelt 1. b) pontjában felsoroltak közé tartozik (TEÁOR 95.2 Személyes, háztartási cikk javítása, azon belül 95.25 Óra-, ékszerjavítás, és mivel esetleg kapcsolódó termékek kiskereskedelmi értékesítése is előfordulhat), a pénztárgépes nyugtaadási kötelezettség fennáll. Ez alól a Rendelet alapján felmentés – a korábban hatályos PM rendeletben biztosított lehetőségtől eltérően – már nem adható. Azonban, a Rendelet 76/A. §-a szerint, abban az esetben, ha a korábbi szabályozás alapján az órás mester rendelkezett a pénztárgép használat alóli felmentéssel, és az 2013. március 19-én még érvényben volt, akkor ez a lehetősége még 2014. december 31-éig fennmaradhat. Azt követően a pénztárgépes nyugtaadás már számára is kötelező lesz.

7. A karácsonyi vásárok, borfesztiválok stb. idején az egyes városrészekben felállított, bérelhető, kifejezetten erre az alkalomra felállított ideiglenes elárusító helyekre kitelepülve folytatott kiskereskedelmi értékesítés esetén kötelező-e a pénztárgépes nyugtaadás (az adóalany az állandó üzletében pénztárgép használatra kötelezett)?
Az említett értékesítési körülmények között folytatott kiskereskedelmi értékesítés esetén, tekintettel arra, hogy ezek a kifejezetten alkalmilag és ideiglenes jelleggel felállított elárusítóhelyek (akár egyszerűbb fa bódék akár árammal ellátott, kulturált megjelenésű házikók) nem merítik ki a Rendelet alkalmazásában mérvadó üzlet fogalmát. (Üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.) Ebből következően, még ha az adott tevékenység a Rendelet 1. mellékletének 1. b) pontjában felsorolt tevékenységek között szerepel is, és a karácsonyi vásárra alkalmilag kitelepült adóalany állandó üzletében kötelezett is a pénztárgép használatra, ezen az alkalmi elárusítóhelyen nem köteles pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettségét. Természetesen számla vagy nyugta kibocsátása alól az adóalany nem mentesül, így arra fel kell készülni ezeken a kérdéses elárusítóhelyeken is.
(Természetesen pénztárgép használatra ilyen elárusító helyen is van lehetőség, amennyiben az áramellátás megoldott, vagy hordozható eszközt használ az adóalany. Ilyen esetekben, amikor az értékesítés körülményei függvényében a gépi nyugtaadás az adott elárusító helyen nem kötelező, az adóalany ezeken az elárusító helyeken a Rendeletben a pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet önkéntesen használó adóalanyok részére a régi típusú pénztárgép használatára nyitva álló határidőig akár régi típusú géppel is adhat nyugtát.)

8. Termelői borkimérésben kötelező-e a pénztárgépes nyugtaadás
A Rendelet az 1. melléklet 1. bd) alpontjában kivételként említi a pénztárgépes nyugtaadási kötelezettség alól a termelői borkimérést, mely értékesítési formára, tevékenységre vonatkozóan meghatározást nem tartalmaz. Termelői borkimérésre vonatkozó meghatározás a kereskedelmi törvényben sem szerepel, azonban találhatunk rá definíciót a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 7. § 48. pontjában, mely szerint termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktárban vagy az egyszerűsített adóraktár engedélyes tulajdonában, használatában lévő üzlethelyiségben a saját termelésű szőlőbornak elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra, nem a kereskedelemről szóló törvény 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében történő értékesítése. (Azaz a nyugtaadási kötelezettség szempontjából megítélve, saját termelésű szőlőbor nem vendéglátó-ipari tevékenység keretében történő értékesítése történhet az említett meghatározás szerint a termelői borkimérés keretei között.) Vagyis akkor tartozhat a gépi nyugtaadás alóli kivételbe a termelői borkimérés keretében történő értékesítés (akár elvitelre, akár helyben, borkóstolás keretében elfogyasztva), ha az nem a Rendelet 1. mellékletében említett vendéglátó szolgáltatás keretében történik. Így például, ha egy bortermelő gazda a borkóstoltatásra egy, a kereskedelmi szabályozásnak is megfelelő vendéglátó egységet alakít ki és üzemeltet, és vendéglátó-ipari tevékenység keretében kóstoltatja saját termelésű borát, akkor ebben az üzletében a pénztárgépes nyugtaadás kötelező. Amennyiben például csak a pincelátogatás keretében ad lehetőséget kóstolásra, vagy csak elvitelre értékesít, akkor nem kötelezett pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettségét.

IV. A jogszabályi rendelkezések (a tájékoztató kiadásakor hatályos)
1. Az Áfa tv. irányadó rendelkezései
Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés
Áfa tv. 165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül;
b) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a 6. § (4) bekezdésében, valamint a 29. és 89. §-ban meghatározott esetekben.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása
a) egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik;
b) az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet részére történik, és az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
Nyugtakibocsátási kötelezettség
Áfa tv. 166. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [178. § (1) bekezdése].
Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés
Áfa tv. 167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
a) sajtóterméket értékesít;
b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;
c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.
Nyugta adattartalma
Áfa tv. 173. § A nyugta kötelező adattartalma a következő:
a) a nyugta kibocsátásának kelte;
b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.
Megjelenési forma
Áfa tv. 174. § (1) A számla lehet elektronikus vagy papíralapú számla.
(2) Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki.
Számlázásra vonatkozó egyéb szabályok
Áfa tv. 178. § (1) Külön jogszabály a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.
(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adóhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.
(2) Számla magyar nyelven vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható. E rendelkezés alkalmazásától az (1) bekezdésben említett esetben sem lehet eltérni.
(3) Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges.
(4) Nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki.

2. A Rendelet irányadó rendelkezései
PÉNZTÁRGÉP, TAXAMÉTER KÖTELEZŐ HASZNÁLATA
Rendelet 1. § (1) Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az adóalanyok az 1. mellékletben meghatározott tevékenységük során.
(2) Mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól
a) a pénztárgép meghibásodása,
b) áramszünet,
c) a pénztárgép bevonása,
d) a pénztárgép eltulajdonítása,
e) a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése
esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.
(3) A (2) bekezdés szerinti mentesülés csak az érintett pénzátvételi helyen és
a) a pénztárgép meghibásodása esetén a meghibásodás bekövetkeztétől a pénztárgép megjavításáig vagy a cseregép biztosításáig, illetve a meghibásodott pénztárgép helyett üzembe helyezett pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb a meghibásodás napjától számított 15. napig,
b) áramszünet esetén az áramszünet idején,
c) a pénztárgép bevonása esetén a bevonás idején,
d) a pénztárgép eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén az új pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb az eltulajdonítás, megsemmisülés, elvesztés észlelésétől számított 15. napig
érvényes.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően, ha a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítésének feltételei a (3) bekezdés a)-d) pontjában írt időtartam lejárta előtt más módon helyreállnak, a (2) bekezdés szerinti mentesülés ennek időpontjáig érvényes.
(5) Taxaméter esetén a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti esemény bekövetkezésétől a nyugtakibocsátási kötelezettség taxaméterrel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig újabb fuvart kezdeni nem lehet.
(6) A nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben első tételként a (2) bekezdés szerinti esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni, külön megjelöléssel vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. Cserepénztárgép használata esetén a 45. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

Taxi szolgáltatás
54. § (1) A pénztárgépnapló a pénztárgéppel kapcsolatos események dokumentálására szolgál. A pénztárgépnaplót szigorú számadás alá kell vonni.
(2) A pénztárgép üzemeltetéséről és szervizeléséről pénztárgépnapló vezetése kötelező. Egy pénztárgépről egy pénztárgépnapló vezethető.
(3) A pénztárgépnaplóba bejegyzést az e rendeletben meghatározott esetekben az üzemeltető vagy – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – a műszerész tehet.
(4) A műszerész az üzemeltető (az üzemeltető részéről jelen lévő személy) aláírásával ismerteti el bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a műszerész jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölni az aláírás megtagadásának okát. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon, az aláírás megtagadásától számított 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.
(5) Az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót az üzemeltetési helyen tartani.
(6) A pénztárgépnaplót a pénztárgép selejtezését vagy értékesítését követően szervizzel le kell záratni.
(7) Az üzemeltető köteles a pénztárgépnaplót a lezárásától számított nyolc évig megőrizni.
(8) Ha a pénztárgépnapló elveszett, megsemmisült, az üzemeltető köteles a szervizt haladéktalanul értesíteni. A bejelentésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. Új pénztárgépnaplóba csak a pénztárgép beszerzésére vonatkozó bizonylat bemutatása után jegyezhet be adatot a műszerész.
(9) Az e §-ban foglaltakat a taxaméterre megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a taxaméternaplót és az érvényes hitelesítést igazoló dokumentumot, a távolsági és helyi személytaxi közlekedés (SZJ 60.22.11.) nyújtását (a továbbiakban: taxi-szolgáltatást) végző az üzemelés során köteles a gépkocsiban, illetve magánál tartani.

Felmentés
76/A. § Az állami adóhatóság által a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján, pénztárgép kötelező alkalmazása alól adott, 2013. március 19-én érvényben lévő felmentések 2014. december 31-ig érvényben maradnak.
1. melléklet a 3/2013. (II. 15.) NGM rendelethez
Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel eleget tenni kötelezettek köre
1. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
2. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok.
3. A TEÁOR ’08 irányadó rendelkezései (a 2008. január 1-jétől, és a Rendelet 1. mellékletében említett határnapon is hatályos besorolási rend)

47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
Ez az ágazat tartalmazza az új és használt áruk átalakítás nélküli értékesítését a nagyközönség, elsősorban a lakosság részére, személyes vagy háztartási célú fogyasztásra, illetve felhasználásra, üzletekben, áruházakban, piaci és utcai standokon, csomagküldő szolgálatokon, házaló kereskedőkön, fogyasztási szövetkezeteken stb. keresztül.
A kiskereskedelem további osztályozása elsődlegesen az értékesítés helye szerint történik (bolti kiskereskedelem: 47.1-47.7; nem bolti kiskereskedelem: 47.8 és 47.9). A bolti kiskereskedelem magában foglalja a használt áruk kiskereskedelmét is (47.79). A bolti kiskereskedelemben megkülönböztetjük az áruk szakosodott (47.2- 47.7) és nem szakosodott (47.1) kiskereskedelmét.
Ezek az alágazatok az eladott áruk fajtái szerint még tovább bonthatók. A nem bolti kiskereskedelmet az értékesítés módjának megfelelően soroljuk be a piaci kiskereskedelem (47.8) vagy az egyéb nem bolti kiskereskedelem (47.9) körébe. Ez utóbbiba tartozik pl. a csomagküldő, a házaló kiskereskedelem vagy az értékesítés automatán keresztül.
Ezen ágazatban az értékesített áruk köre érthető okokból az ún. fogyasztási javakra korlátozódik. Ezért nem tartoznak ide azok az áruk, amelyek általában nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, így pl. a különböző gabonafélék, ércek, ipari gépek és felszerelések stb. Idetartozhatnak olyan kereskedelmi egységek, amelyek széles közönségnek értékesítenek, gyakran minta után, olyan termékeket, mint pl. írógépek, papíráru, festék, faáru, amelyek nem kizárólag személyes vagy háztartási célt szolgálnak. Az áruk szokásos kezelése pl. szortírozása, szétszedése, keverése a kiskereskedelmi tevékenység keretében is idetartozik, ha nem változtatja meg azok jellegét.
Ezen ágazatba tartozik a bizományosi, ügynöki kiskereskedelem, valamint az aukciósházak kiskereskedelmi tevékenysége.
Nem ebbe az ágazatba tartozik:
– a mezőgazdasági termékek termelői értékesítése, lásd: 01
– a feldolgozóiparba tartozó termékek előállítása és termelő általi értékesítése, lásd: 10-32
– a gépjárművek, motorkerékpárok és alkatrészeik kereskedelme, lásd: 45
– a gabona-, érc-, nyersolaj, ipari vegyi anyag, vas és acél, ipari gépek és felszerelések kereskedelme, lásd: 46
– az étel- és italértékesítés helyszíni fogyasztásra és elvitelre, lásd: 56
– a személyi használatú háztartási cikkek kölcsönzése a lakosságnak, lásd: 77.2
47.1 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem
Ez az alágazat tartalmazza az áruk széles körének kiskereskedelmi értékesítését egyazon, nem szakosodott egységben (üzletben) pl. a szupermarketekben vagy a hagyományos áruházakban.
47.11 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartoznak
– az áruk széles körének kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó üzletek, amelyekben az élelmiszerek, italok és dohányáruk értékesítése a meghatározó
= olyan általános áruházi kiskereskedelem, ahol az eladás túlsúlyát jelentő élelmiszer, ital és dohányáruk mellett több más termékcsoportot is árusítanak, így pl. ruházati cikket, bútort, háztartási gépet, vasárut, kozmetikai cikket stb.
47.19 Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartoznak
– az áruk széles körének kiskereskedelmi értékesítése olyan üzletekben, amelyekben nem az élelmiszerek, italok és dohányáruk értékesítése a meghatározó
– az olyan általános áruházi kiskereskedelem, ahol az eladás túlsúlyát más termékcsoportok jelentik, így pl. ruházati cikkek, bútor, háztartási gép, vasáru, kozmetikai cikkek, ékszerek, játékok, sportcikkek stb.
47.2* Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme
47.21* Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme
18
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a friss zöldség, gyümölcs szakosodott kiskereskedelme
– a konyhakész és tartósított zöldség és gyümölcs szakosodott kiskereskedelme
47.22* Hús és húsáru kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a friss, hűtött, fagyasztott, szárított, füstölt és egyéb módon tartósított nyershús (beleértve a szárnyasokat és a vadhúst) és belsőség szakosodott kiskereskedelme
– a húsból és belsőségből készült húskészítmény (pl. felvágott, húskonzerv) kiskereskedelme
47.23* Hal kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a friss, hűtött, fagyasztott, szárított vagy egyéb konzerválási eljárással tartósított halak, egyéb tengeri állatok (pl. puhatestűek, rákfélék) és a belőlük készült termékek szakosodott kiskereskedelme
47.24* Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik a sütőipari- és cukrászati termékek kiskereskedelme, úgymint:
– kenyér és pékáru (pl. péksütemény, kétszersült, cukrászsütemény, torta, mézeskalács) kiskereskedelme
– az édesség (pl. csokoládé, cukorka, nápolyi) szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a cukrászati termékek értékesítése cukrászdai vendéglátás keretében, lásd: 56.11
47.25* Ital-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az italok (nem helyszíni fogyasztású) szakosodott kiskereskedelme
= alkoholos italok (sör, bor, likőr, vermut, pezsgő stb.)
= alkoholmentes italok (ásványvíz, gyümölcslé stb.)
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a kávé, tea kiskereskedelme, lásd: 47.29
– a tej kiskereskedelme, lásd: 47.29
– az ital értékesítése helybeni fogyasztásra, lásd: 56.30
47.26* Dohányáru-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a cigaretta, dohány, szivar stb. szakosodott kiskereskedelme
47.29* Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a tej, tejtermék, tojás, (pl. tej, tojáspor, vaj, margarin, sajt, túró, savanyított tejtermék)
– az egyéb élelmiszer (pl. kávé, tea, kakaó, fűszerek, étolaj, állati és növényi eredetű zsiradék, cukor, száraztészta, bébiételek, diabetikus és egyéb ételkészítmények) szakosodott kiskereskedelme
47.3* Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem
47.30* Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a gépjárművek és motorkerékpárok üzemanyagának, valamint kenő- és hűtőanyagainak szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az üzemanyagok nagykereskedelme, lásd: 46.71
– a háztartási tüzelőolaj, palackozott gáz kiskereskedelme, lásd: 47.78
47.4* Információs, híradás-technikai termék kiskereskedelme
Ebbe az alágazatba tartozik az információ- és híradástechnológiai (ICT-) termékek, mint pl. számítógépek, számítógép-perifériák, távközlési, híradás-technikai berendezések, fogyasztói elektronikai termékek szakosodott kiskereskedelme szaküzletben.
47.41* Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik
– a számítógépek kiskereskedelme
– a számítógép-perifériák kiskereskedelme
– a videojátékgép konzoljának kiskereskedelme,
– a nem egyedi szoftvertermékek szakosodott kiskereskedelme, beleértve a videojátékokat is
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az üres szalagok és lemezek kiskereskedelme, lásd: 47.63
47.42* Telekommunikációs termék kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik a különböző távközlési, híradás-technikai készülékek, felszerelések szakosodott kiskereskedelme.
47.43* Audio-, videoberendezés kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a rádió- és televíziókészülékek kiskereskedelme,
– az audio- és videokészülékek kiskereskedelme
– a CD- és DVD- stb. lejátszók és felvevőkészülékek szakosodott kiskereskedelme
47.5* Egyéb háztartási cikk kiskereskedelme
Ebbe az alágazatba tartozik a különböző háztartási felszerelések, mint pl. textil, vasáru, elektromos készülékek, bútor szakosodott kiskereskedelme.
47.51* Textil-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a szövet, ruházati méteráru szakosodott kiskereskedelme
– a kötőfonal szakosodott kiskereskedelme
– takarók, kárpitok, hímzések alapanyagai
– a háztartási textiltermékek (pl. ágynemű, törölköző) szakosodott kiskereskedelme
– a rövidáru (pl. tű, varrófonal stb.) szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– függöny, szőnyeg kiskereskedelme, lásd: 47.53
– a ruházati cikkek kiskereskedelme, lásd: 47.71
47.52* Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a vasáru (pl. zár, lakat, kulcs, huzal, drót, csavar), szerszám (pl. mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és egyéb szerszám) kiskereskedelme
– a festék, lakk kiskereskedelme
– a síküveg (pl. úsztatott üveg, hajlított, megmunkált üveg, biztonság üveg, szigetelő üveg, üvegtükör) kiskereskedelme
– az építőanyag (pl. tégla, faáru, nyílászáró, vízvezeték- és fűtési berendezés és felszerelés) kiskereskedelme
– a szaniter termékek (pl. fürdőkád, zuhanyzótálca, mosdókagyló, mosogató) kiskereskedelme,
– a barkácsanyag és barkácsfelszerelés (pl. láncfűrész, fa- és fémmegmunkáló barkácsgép) kiskereskedelme
– a működési elvtől függetlenül mindenfajta fűnyíró kiskereskedelme
– a szauna kiskereskedelme
– a parafa padlólap kiskereskedelme
47.53* Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– takarók, szőnyegek kiskereskedelme
– függönyök és drapériák kiskereskedelme
– a tapéták és padlóburkolók (pl. szőnyegpadló, linóleum és műanyag padlóburkoló) szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a parafa padlólap kiskereskedelme, lásd: 47.52
47.54* Villamos háztartási készülék kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az elektromos háztartási gép és készülék (pl. hűtő- és fagyasztógép, mosogatógép, mosó- és szárítógép, kötő-, varró- és egyéb hasonló típusú háztartási gép, elektromos vízmelegítő és víztároló, elektromos főző- és fűtőkészülék) szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az audio- és videoberendezés kiskereskedelme, lásd: 47.43
– a nem elektromos háztartási készülék kiskereskedelme, lásd: 47.59
– a hangszer, hangszeralkatrész, kotta kiskereskedelme, lásd: 47.59
– a felvételes és üres hanglemez, hangszalag, hang- és videokazetta, CD, DVD kiskereskedelme, lásd: 47.63
47.59* Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a lakásbútor (pl. ülőbútor, konyhabútor, hálószobabútor, kerti bútor, bútorállvány és keret, bútoralkatrész, ágybetét, matrac, ékfejpárna) kiskereskedelme
– a világítástechnikai termék, világítóberendezés és alkatrészei (pl. világítóeszköz, asztali és álló lámpák, kerti lámpák) kiskereskedelme
– háztartási eszköz, kés, edény, üvegáru, porcelán és agyagtermék kiskereskedelme
– fa-, parafa- és vesszőből font termék kiskereskedelme
– nem elektromos háztartási készülék kiskereskedelme
– hangszer, hangszeralkatrész és kotta kiskereskedelme
– elektromos biztonsági berendezések pl. mechanikus vagy elektronikus zárak, zárszerkezetek, széfek kiskereskedelme, de beépítés, karbantartás vagy falügyelet nélkül
– egyéb, máshova nem sorolt háztartási cikkek és felszerelések szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a függöny-, szőnyeg-kiskereskedelem, lásd: 47.53,
– a régiség-kiskereskedelem, lásd: 47.79.
47.6* Kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme
Ebbe az alágazatba tartoznak a kulturális és pihenést segítő (szabadidős) cikkek, mint pl. könyvek, újságok, papíráru, zenei és videofelvételek, sporteszközök, játékok szakosodott kiskereskedelme.
47.61* Könyv-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a könyv (pl. nyomtatott könyv, brosúra, röplap, szótár, lexikon, térkép) szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a használt könyvek és könyvrégiségek kiskereskedelme, lásd: 47.79
47.62* Újság-, papíráru-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– újság, folyóirat, periodikus kiadvány szakosodott kiskereskedelme
– irodaszer pl. papír, írószer, nyomtatvány szakosodott kiskereskedelme
47.63* Zene-, videofelvétel kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a hanglemezek, hangszalagok, a felvételes és üres CD-k és kazetták szakosodott kiskereskedelme
– a felvételes és üres videoszalagok és DVD-k szakosodott kiskereskedelme.
– az üres szalagok és lemezek szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a hang- és videofelvételes szalag, lemez, kazetta, CD, DVD kölcsönzése, lásd: 77.22.
47.64* Sportszer-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a sporteszköz, horgász- és vadászfelszerelés, kempingcikk, csónak és kerékpár, speciális sportlábbeli (pl. sícipő) szakosodott kiskereskedelme
47.65* Játék-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a mindenféle anyagból készült játék szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a videojáték-gépkonzol kiskereskedelme, lásd: 47.41
– a nem egyedi szoftvertermékek kiskereskedelme, beleértve a videojátékokat is, lásd: 47.41
47.7* Egyéb m.n.s. áru kiskereskedelme
Ez az alágazat tartalmazza a máshova nem sorolt árucsoportok szakosodott kiskereskedelmét, ilyen pl. a ruházat, lábbeli és bőráru, gyógyszer és gyógyászati termék, óra, ajándéktárgy, tisztítószer, fegyver, virág, hobbiállat stb. Tartalmazza továbbá a használt cikkek szakosodott kiskereskedelmét is.
47.71* Ruházat kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a ruházati cikk (férfi-, női, fiú- és lányka-felső- és alsóruházat, harisnyafélék, pulóver és hasonló kötött termék, csecsemőruházat, sportruházat) szakosodott kiskereskedelme
– a bőrruházat, szőrmeáru kiskereskedelme
– a ruházati kiegészítők (pl. kesztyű, nyakkendő, nadrágtartó stb.) szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a textil-, rövidáru-kiskereskedelem, lásd: 47.51
47.72* Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a lábbeli (pl. bőr-, gumi-, textil-, műanyag, vízálló lábbeli, sportcipő, cipőkellék) kiskereskedelme
– a bőráru (beleértve a nyergesáru) szakosodott kiskereskedelme
– a bőrből vagy bőrhelyettesítő anyagból készült utazási felszerelés (pl. bőrönd, kézitáska) szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a speciális sportlábbelik (pl. sícipő) kiskereskedelme, lásd: 47.64
47.73* Gyógyszer-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a gyógyszer (pl. antibiotikum, vitamin, szérum, diagnosztikai reagens, kontrasztanyag és fogászati készítmény, kötszer, sebvarró fonal és hasonló anyag) szakosodott kiskereskedelme
47.74* Gyógyászati termék kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a gyógyászati termék, ortopédiai cikk, gyógyászati segédeszköz (pl. fecskendő, katéter és hasonlók, mechanikai hatást kifejtő gyógyászati készülék, az emberi test hiányos vagy elveszett funkcióját pótló eszköz [művégtag], hallásjavító készülék, szívritmus-szabályozók, orvosi és sebészeti bútor és alkatrész, mozgássérült közlekedésjárművei alkatrésszel együtt) szakosodott kiskereskedelme
47.75* Illatszer-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– illatszer, kozmetikai és testápolási cikk (pl. szépség-, arc- és bőrápoló készítmény, haj-, száj- és fogápoló-, borotválkozószer, dezodor, fürdéshez való készítmény, toalettpapír, zsebkendő, kéztörlő) szakosodott kiskereskedelme.
47.76* Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a vágott virág, a dísznövény és szaporítóanyagai (pl. palánta, virághagyma, gumó, dugvány, oltvány) szakosodott kereskedelme
– a műtrágya szakosodott kereskedelme
– hobbiállat és állateledel szakosodott kiskereskedelme
47.77* Óra-, ékszer-kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– óra, karóra, óraalkatrész, óraszíj, ékszer (pl. gyöngy, drágakő) szakosodott kiskereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az órák és ékszerek javítása, lásd: 95.25
47.78* Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a foto-, optikai- és precíziós műszer (pl. fotolemez, film, fotovegyszer, fényképészeti fényforrás, kontaktlencse, szemüveglencse, szemüveg, szemüvegkeret, távcső, optikai teleszkóp, mikroszkóp, fényképezőgép, vetítők, fotooptikai alkatrész és tartozék, kézi hosszmérő, fénymérő, hőmérő) kiskereskedelme
– az optikusi kiskereskedelmi tevékenység
– ajándéktárgy, emléktárgy, kézművesáru, kegytárgy (kivéve a régiség, lásd: 47.79) szakosodott kiskereskedelme
– művészeti galériák kereskedelmi tevékenysége, a műalkotások szakosodott kiskereskedelme
– háztartási tüzelőolaj, palackozott gáz, szén és tűzifa szakosodott kiskereskedelme,
– fegyver és lőszer szakosodott kiskereskedelme,
– tisztítószerek szakosodott kiskereskedelme,
– bélyeg és érme szakosodott kiskereskedelme,
– az egyéb, máshová nem sorolt, nem élelmiszertermék:
= a vetőmag, olajos magvak, takarmány
= az élő állat
= az egyéb mezőgazdasági nyersanyagok
= az ásványok szakosodott kiskereskedelme
47.79 Használtcikk bolti kiskereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a használt könyv kiskereskedelme
– az egyéb használt cikk (pl. használt ruházati cikk, sportszer, bútor) kiskereskedelme
– a régiség kiskereskedelme
– az aukciósházak kiskereskedelmi tevékenysége
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a használt gépjármű és a használt gépjármű-alkatrész kiskereskedelme, lásd: 45.1, 45.3
– a használt motorkerékpár és a használt motorkerékpár-alkatrész kiskereskedelme, lásd: 45.4
– az internetes aukciós vagy egyéb nem aukciósházi árveréses kiskereskedelmi tevékenység, lásd: 47.91 és 47.99
– a zálogházi tevékenység, lásd: 64.92
47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozó kiskereskedelmi tevékenységek keretében a vásárló az áru kiválasztását hirdetés, katalógus, webes információ, áruminta alapján vagy egyéb közvetett módon végzi. A vásárló megrendelését levélben, telefonon vagy az interneten keresztül (általában a weboldal által biztosított speciális úton) közli. A megvásárolt terméket vagy közvetlenül az internetről tölti le vagy fizikai valójában egyéb módon kapja meg.
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– bármely termék kiskereskedelmi értékesítése csomagküldő szolgálat útján
– bármely termék internetes kiskereskedelmi értékesítése
– a közvetlen értékesítés televízión, rádión keresztül vagy telefonon
– az internetes kiskereskedelmi aukció
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a gépjárművek, gépjárműalkatrészek és -tartozékok internetes kiskereskedelme, lásd: 45.1, 45.3
– a motorkerékpárok, motorkerékpár-alkatrészek és -tartozékok internetes kiskereskedelme, lásd: 45.40
46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
Ebbe az ágazatba tartozik a saját számlás, illetve az ügynöki (bizományosi) nagykereskedelem, ideértve a hazai, illetve a nemzetközi kereskedelmet (import/export) is. A nagykereskedelem az új és a használt cikkek (átalakítás nélküli) viszonteladása kiskereskedőknek; ipari, kereskedelmi, közületi vagy szakmai felhasználóknak, vagy más nagykereskedőknek, avagy (magánszemélyként, vállalkozásként) ügynöki, brókeri közreműködés az áruk vételében vagy eladásában.
Az ilyen ügyletekkel foglalkozó vállalkozások közé tartoznak az áruk forgalmazására jogosult nagykereskedők, ipari elosztók, exportőrök, importőrök, beszerzési társulások, illetve a gyártó- vagy bányászati egységek által termékeik marketingje érdekében fenntartott, a más telephelyen működő értékesítési irodák (ahol nem folyik kiskereskedelem), amelyek nem pusztán a gyártó- vagy bányászati egységtől közvetlen kiszállítással teljesítendő rendelések felvételét végzik. Idetartoznak az árutőzsdei brókerek, megbízásos kereskedők és ügynökök, a mezőgazdasági termékek marketingjével foglalkozó beszerzési és értékesítési társulások.
A nagykereskedelembe tartoznak a nagykereskedelmi értékesítés keretében végzett szokásos tevékenységek, úgymint az áruk felvásárlása, válogatása, osztályozása nagy tételben, ömlesztett áruk újracsomagolása, elosztása kisebb kiszerelésben (pl. gyógyszerek esetében); az áruk raktározása, hűtése, kiszállítása, üzembe helyezése, részvétel eladásösztönzésben, címketervezés.
Nem ebbe az ágazatba tartozik:
– a gépjárművek, lakókocsik és motorkerékpárok nagykereskedelme, lásd: 45.1, 45.4
– a gépjármű-alkatrészek nagykereskedelme, lásd: 45.31, 45.40
– a bérbeadás, lízingelés, lásd: 77
– a szilárd anyagok csomagolása, és a folyékony vagy gáznemű anyagok palackozása díjazásért vagy szerződéses alapon (beleértve az elegyítést és a szűrést is), lásd: 82.92
46.2 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
46.21 Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a gabona (pl. búza, kukorica, rizs) és vetőmag (pl. zöldségmag, vetőburgonya) nagykereskedelme
– az olajos magvak nagykereskedelme
– a feldolgozatlan dohány nagykereskedelme
– a takarmány (haszonállat részére) és a máshová nem sorolt mezőgazdasági nyersanyag (pl. cukorrépa, selyemhernyógubó, toll) nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a textilipari rostanyag nagykereskedelme, lásd: 46.76
– a hobbiállat-eledel nagykereskedelme, lásd: 46.38
46.22. Dísznövény nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a dísznövények, virághagymák, vágott virágok nagykereskedelme
46.23. Élőállat nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az élő állatok (pl. sertés, marha, baromfi, juh, kecske, ló) és hobbiállatok nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az élőhal nagykereskedelme, lásd: 46.38.
46.24. Bőr nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a nyersbőr nagykereskedelme,
– a kikészített bőr nagykereskedelme
– a szőrme nagykereskedelme
46.3. Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
46.31. Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a friss zöldség és gyümölcs nagykereskedelme
– a tartósított zöldség és gyümölcs nagykereskedelme
46.32 Hús-, húskészítmény nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a friss, hűtött, fagyasztott, szárított, füstölt és egyéb módon tartósított nyershús (beleértve a szárnyasokat és a vadhúst) és belsőség nagykereskedelme
– a húsból és belsőségből készült húskészítmény (pl. felvágott, húskonzerv) nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a hal és halkészítmény nagykereskedelme, lásd: 46.38
46.33 Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a tej és tejtermék (pl. tejpor, tejszín, vaj, joghurt, sajt) nagykereskedelme
– a tojás és tojáskészítmény nagykereskedelme
– az étolaj, állati és növényi eredetű zsiradék (pl. margarin, étkezési szalonna) nagykereskedelme
46.34 Ital nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az alkoholtartalmú italok (pl. sör, bor, likőrök, vermut, pezsgő) nagykereskedelme
– az alkoholmentes ital (pl. gyümölcslé, ásványvíz) nagykereskedelme
– a bor felvásárlása és átalakítás nélküli palackozása nagy tételben
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a bor vagy desztillált szeszek elegyítése, lásd: 11.01, 11.02
46.35 Dohányáru nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a cigaretta, a dohány, a szivar stb. nagykereskedelme
46.36 Cukor, édesség nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a cukor (pl. nyerscukor, finomított cukor) nagykereskedelme
– cukorka, csokoládé és édesség nagykereskedelme
– sütőipari termékek (pl. kenyér, pékáru) nagykereskedelme
46.37 Kávé-, tea-, kakaó-, fűszer-nagykereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– kávé, tea, kakaó és fűszer (pl. pörkölt és pörköletlen kávé, kávékivonat, fermentált és nem fermentált tea, teakivonat, nyers és pörkölt kakaóbab, kakaópaszta, kakaóvaj, kakaópor) nagykereskedelme
46.38 Egyéb élelmiszer nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a hal és halkészítmény (pl. élő hal, friss, hűtött, fagyasztott, szárított, sózott hal, puhatestű, rák, kagyló) nagykereskedelme
– a hobbiállat-eledel nagykereskedelem
– egyéb élelmiszer-ipari termék (pl. méz, leves, leveskészítmény, só, ecet, mártás és ételízesítő, élesztő, sütőpor) nagykereskedelme.
46.39 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme.
46.4 Háztartási cikk nagykereskedelme
Ebbe az alágazatba tartozik a háztartási cikkek nagykereskedelme, beleértve a textíliákat is.
46.41 Textil-nagykereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a fonal nagykereskedelme
– a ruházati méteráru, szövet nagykereskedelme
– függöny, lakástextil nagykereskedelme
– a háztartási textiltermékek (pl. ágynemű, törölköző) nagykereskedelme
– a rövidáru (pl. tű, varrócérna stb.) nagykereskedelme
– a nem ipari textilszál, rostanyag nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a szőnyeg nagykereskedelme, lásd: 46.47
– az ipari felhasználású textilszál nagykereskedelme, lásd: 46.76
46.42 Ruházat, lábbeli nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az alsó- és felsőruházat (beleértve a sportruházatot is) nagykereskedelme
– az öltözékkiegészítők (pl. kesztyűk, nyakkendők, nadrágtartók) nagykereskedelme
– a lábbeli nagykereskedelme
– a szőrmeáru nagykereskedelme
– az esernyő nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az ékszer nagykereskedelme, lásd: 46.48
– a bőráru nagykereskedelme, lásd: 46.49
– a speciális sportlábbeli (pl. sícipő) nagykereskedelme, lásd: 46.49
46.43 Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az elektromos háztartási gépek, készülékek (pl. hűtőgép, fagyasztó, mosogatógép, mosó- és szárítógép, fűtő- és főzőkészülék, vízmelegítő, mikrohullámú sütő, grillező, háztartási varró- és kötőgép) nagykereskedelme
– a rádió-, televízió-, video-, DVD-készülékek, autórádió nagykereskedelme
– a foto- és optikai cikkek nagykereskedelme
– az elektromos fűtőkészülék nagykereskedelme
– a felvételes hang- és videokazetták, CD-k, DVD-k nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a műsor nélküli hang- és videokazetták, CD-k, DVD-k nagykereskedelme, lásd: 46.52
– az ipari varró- és kötőgépek nagykereskedelme, lásd: 46.64
46.44 Porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a porcelán- és üvegáru nagykereskedelme
– a háztartási célú tisztítószerek nagykereskedelme
46.45 Illatszer nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az illatszer, szappan, kozmetikai cikk (pl. szépség-, arc- és bőrápoló készítmény, hajápoláshoz használt készítmény, száj- és fogápolószer, borotválkozószer, dezodor stb.) nagykereskedelme
46.46 Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– gyógyszer, gyógyászati termék (pl. antibiotikum, vitamin, szérum, orvosdiagnosztikai reagens, kontrasztanyag, fogászati készítmény, kötszer) nagykereskedelme
– az orvosi és kórházi műszer és felszerelés nagykereskedelme
– az ortopédiai cikk, gyógyászati segédeszköz nagykereskedelme
46.47 Bútor, szőnyeg, világítóberendezés nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a lakásbútor (pl. ülőbútor, konyhabútor, hálószobabútor, kerti bútor, ágybetét, matrac) nagykereskedelme
– a szőnyegek nagykereskedelme
– a világítóberendezések (pl. villamos és nem villamos világítóeszköz, karácsonyfaégő, izzólámpa) nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az irodabútor nagykereskedelme, lásd: 46.65
46.48 Óra-, ékszer-nagykereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az óra- (fali- és karóra-) és ékszer-nagykereskedelem
46.49 Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s.
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a fa-, parafa- és a vesszőből font stb. termékek nagykereskedelme
– a kerékpárok, valamint azok alkatrészeinek és tartozékainak a nagykereskedelme
– írószer és papíráru, könyv, magazin és újság nagykereskedelme
– bőráru, bőrönd, útitáska stb. nagykereskedelme
– a hangszerek nagykereskedelme
– a játékok nagykereskedelme
– a sportfelszerelés, beleértve a speciális sportlábbeli (például sícipő) nagykereskedelme
– a háztartási fémtömegcikkek (pl. kés, olló, evőeszköz) nagykereskedelme
– az ajándéktárgy nagykereskedelme
– bélyeg és érme nagykereskedelme
46.5 Információtechnológiai, híradás-technikai termék nagykereskedelme
Ebbe az alágazatba tartozik az információ- és kommunikációtechnológiai (ICT) berendezések, például számítógépek, távközlési, híradás-technikai berendezések és alkatrészeik nagykereskedelme.
46.51 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a számítógépek és számítógép-perifériák nagykereskedelme
– a szoftverek nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az elektronikai alkatrészek nagykereskedelme, lásd: 46.52
– az irodagépek és -berendezések nagykereskedelme (kivéve a számítógépeket és a számítógép-perifériákat), lásd: 46.66
46.52 Elektronikus, híradás-technikai berendezés és alkatrészei nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az elektroncsövek nagykereskedelme
– a félvezetők nagykereskedelme
– a mikroelektronikai alkatrészek és integrált áramkörök nagykereskedelme
– a nyomtatott áramkörök nagykereskedelme
– a műsor nélküli hang- és videoszalagok és kazetták, mágneses és optikai lemezek (CD-k, DVD-k) nagykereskedelme
– telefon és távközlési berendezések nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a felvételes hang- és videoszalag, CD-k, DVD-k, lásd: 46.43
– a számítógépek és számítógép-perifériák nagykereskedelme, lásd: 46.51
46.6 Egyéb gép, berendezés, tartozék nagykereskedelme
Ebbe az alágazatba tartozik bármely iparágban használatos speciális és általános felhasználási célú gép, berendezés és tartozék nagykereskedelme.
46.61 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati gépek és berendezések nagykereskedelme:
= eke, trágyaszóró- és vetőgép
= aratógép
= cséplőgép
= fejőgép
= baromfitenyésztési, méhészeti berendezés
= a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodás során használt traktor
= a működési elvtől függetlenül bármely fűnyíró gép nagykereskedelme
46.62 Szerszámgép-nagykereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– bármilyen típusú, illetve bármilyen anyag (fa, fém, egyéb anyag) megmunkálására alkalmas szerszámgép-nagykereskedelem
– a számítógép vezérlésű szerszámgép-nagykereskedelem
46.63 Bányászati-, építőipari gép nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az építőipari, bányászati, műszaki eszközök és berendezések (pl. útépítő traktor, földgyalu, úthenger, exkavátor, bányaművelési gép, elevátor, konvejor) nagykereskedelme
46.64 Textilipari gép, varró- és kötőgép nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik az alábbiak nagykereskedelme:
– a textiliparban használt gépek, varró- és kötőgépek (beleértve a számítógép vezérlésűeket is)
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a háztartási varró- és kötőgépek nagykereskedelme, lásd: 46.43
46.65 Irodabútor-nagykereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a 31.01 szakágazat (Irodabútor gyártása) keretében előállított árucikkek nagykereskedelme
46.66 Egyéb irodagép, -berendezés nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az irodagép és -berendezés (pl. írógép, fénymásoló, számológép stb.) nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a számítógépek és számítógép-perifériák nagykereskedelme, lásd: 46.51
– az elektronikus alkatrészek, telefon és távközlési berendezések nagykereskedelme, lásd: 46.52
46.69 Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a szállító eszközök nagykereskedelme, kivéve a gépjárművek, motorkerékpárok és kerékpárok nagykereskedelmét
– az ipari robotok nagykereskedelme
– az ipari felhasználású huzal, kapcsoló és más villamos szerelési cikk nagykereskedelme
– az egyéb elektromos eszközök (pl. villanymotorok, transzformátorok) nagykereskedelme
– a professzionális elektromos gépek, berendezések nagykereskedelme
– az emelőgépek nagykereskedelme
– az egyéb, máshova nem sorolt ipari (kivéve a bányászati, építőipari és textilipari), kereskedelmi, navigációs és más szolgáltatási célú gép nagykereskedelme
– mérőeszköz és mérőberendezés nagykereskedelme
– fegyver és lőszer nagykereskedelme
– az egyéb speciális és általános célú gép, berendezés nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a gépjármű, pótkocsi (utánfutó) és lakókocsi nagykereskedelme, lásd: 45.1
– a gépjárműalkatrészek nagykereskedelme, lásd: 45.31
– a motorkerékpárok nagykereskedelme, lásd: 45.40
– a kerékpárok nagykereskedelme, lásd: 46.49
46.7 Egyéb szakosodott nagykereskedelem
Ebbe az alágazatba tartoznak az előbbiekben fel nem sorolt egyéb, szakosított nagykereskedelmi tevékenységek. Idetartozik azon félkész (köztes) termékek nagykereskedelme (a mezőgazdasági termékek kivételével), amelyeket jellemzően nem háztartási célra használnak.
46.71 Üzem-, tüzelőanyag nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– szilárd, folyékony és gáznemű tüzelő- és üzemanyag, kenőanyag, gépolaj nagykereskedelme, úgymint:
– faszén, szén, koksz, tűzifa, pakura
– nyerskőolaj, gázolaj, benzin, fűtőolaj, kerozin
– propán-bután (PB) gáz
– kenőolaj, gépzsír, finomított kőolaj termékek
46.72 Fém-, érc-nagykereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a vas és nem vas fémek érceinek nagykereskedelme
– a vas és nem vas fémalapanyagok nagykereskedelme
– a máshová nem sorolt félkész vas és nem vas fémtermék nagykereskedelme
– az arany és más nemesfém nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a fémhulladék nagykereskedelme, lásd: 46.77
– a rúdarany monetáris célú kereskedelme, lásd: 64
46.73 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a nyersfa (kérges fa) nagykereskedelme
– a fafeldolgozás elsődleges termékeinek nagykereskedelme
– festék és lakk nagykereskedelme
– az építőanyag nagykereskedelme:
= homok, kavics, cserép, tégla, csempe, ajtó és más nyílászáró szerkezet stb.
– a tapéta és padlóburkolók (kivéve a szőnyeg, lásd: 46.47) nagykereskedelme
– a síküveg nagykereskedelme
– a szaniteráruk nagykereskedelme:
= fürdőkád, mosdókagyló, WC-kagyló és egyéb szaniterkerámiák
– előre gyártott épületek nagykereskedelme
46.74 Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a vas- és fémáru (pl. zár, lakat, vasalás, fémveret, huzal, drót, kábel, fémrács, sodronyfonat, szegáru, csavaráru, rugó, lánc, szivattyú) nagykereskedelme
– a szerelvények és tartozékok nagykereskedelme
– vízmelegítő (bojler) nagykereskedelme
– vízvezeték, fűtési berendezés és szerelési kellékeinek nagykereskedelme (pl. radiátor, cső, fitting, csap, műanyag- és gumi csatlakozó)
– a szaniteráru szerelési kellékeinek nagykereskedelme:
= cső, szerelvény, csap, T-elem, csatlakozó, gumitömlő stb.
– a kéziszerszámok (pl. kalapács, fűrész, csavarhúzó) és egyéb kéziszerszámok nagykereskedelme
46.75 Vegyi áru nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az ipari vegyi áruk nagykereskedelme:
= anilin, nyomdafesték, illóolajok, ipari gázok, vegyi ragasztók, színezőanyag, szintetikus gyanta, metanol, paraffin, illat- és ízesítőanyag, szóda, ipari só, savak és nyerskén, keményítőszármazékok stb.
– a műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a háztartási célú tisztítószer nagykereskedelme, lásd: 46.44
– az illatszer nagykereskedelme, lásd: 46.45
46.76 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a műanyag-alapanyag nagykereskedelme
– a gumi nagykereskedelme
– az ipari felhasználású textilszál, textilipari rostanyag stb. nagykereskedelme
– a kartonpapír, papírlemez nagykereskedelme
– a drágakövek nagykereskedelme
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a gépjármű-gumiabroncs és belső nagykereskedelem, lásd: 45.31
– a nem ipari textilszál, rostanyag nagykereskedelme, lásd: 46.41
46.77 Hulladék-nagykereskedelem
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az újrafeldolgozásra szánt anyag (fém- és nemfém hulladék) nagykereskedelme, beleértve a gyűjtést, osztályozást, szétválogatást, a használt javak bontását a használható alkatrészek kinyerése és eladása céljából, a csomagolást, újracsomagolást, raktározást, elszállítást, de a tényleges átalakítási folyamat nem tartozik ide; további feltétel, hogy a felvásárolt és értékesített hulladék értéket képviseljen
– a számítógépek, televíziókészülékek és egyéb berendezések bontása a még használható és értékesíthető alkatrészeik viszonteladása céljából
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a háztartási és ipari hulladék összegyűjtése, lásd: 38.1
– a hulladék kezelése, de nem ipari újrafeldolgozás, hanem lerakás céljából, lásd: 38.2
– a hulladékok és egyéb cikkek másodlagos nyersanyaggá alakítási folyamatai, ahol tényleges átalakítási folyamat megy végbe (az így keletkező másodlagos nyersanyag közvetlenül alkalmas ipari feldolgozásra de nem végtermék), lásd: 38.3
– a roncsok (gépjármű, hajó, számítógép, hűtőszekrény stb.) szétbontása abból a célból, hogy kinyerjék és elkülönítsék az újra feldolgozható (pl. fémmé, papírrá) anyagokat, lásd: 38.31
– a hajóbontás, lásd: 38.31
– a gépjármű zúzása, lásd: 38.32
– a használtcikk-kiskereskedelem, lásd: 47.79

55.1 Szállodai szolgáltatás
55.10 Szállodai szolgáltatás
Ebbe a szakágazatba tartozik az elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára, tipikusan napi vagy heti időtartamra a látogatók számára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Idetartoznak a bútorozott, néhány esetben teakonyhával felszerelt vendégszobák és lakosztályok. A vendégek részére további szolgáltatások nyújthatók: pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, uszoda, edzőterem, pihenési, szórakozási szabadidős lehetőségek, konferencia- és rendezvénylétesítmények.
Ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek:
– szálloda
– üdülőszálloda
– apartmanszálloda
– motel
– gyógyszálloda
– konferenciaszálloda
– kaszinószálloda
– motorhotel
– panzió
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– ház, illetve bútorozott vagy bútorozatlan lakások vagy apartmanok bérbeadása tartós használatra, jellegzetesen havi vagy éves időtartamra, lásd: 68.
55.2 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
55.20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
Ebbe a szakágazatba tartozik a jellemzően napi vagy heti, elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Az önálló férőhelyekben bútorozott szobák állnak rendelkezésre vagy nappalival/étkezővel, hálószobával, illetve főzési lehetőséggel vagy teljesen felszerelt konyhával rendelkeznek. Ezek a szálláshelyek különböző formában működhetnek. Lehetnek apartmanok, többszintes épületben vagy épületcsoportban levő lakások, egyszintes bungalók, nyaralóházak, falusi házak, faházak. Egyáltalán nem vagy minimális kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak.
Ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek:
– gyermeküdülő, egyéb üdülőház
– vendégház és bungaló
– falusi ház és faház háztartási szolgáltatások nélkül
– ifjúsági szálló
– turistaszálló, hegyi menedékhely
– menedékhely, szabadtéri terület biztosítása sátrak, hálózsákok elhelyezésére
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a rövid időtartamú szálláshely-szolgáltatás napi takarítással, ágyneműcserével, étel- és italszolgáltatással, lásd: 55.10
– a házak, illetve bútorozott vagy bútorozatlan lakások vagy apartmanok bérbeadása tartós használatra, jellemzően havi vagy éves időtartamra, lásd: 68.

55.3 Kempingszolgáltatás
55.30 Kempingszolgáltatás
Ebbe a szakágazatba tartozik
– a rövid időtartamú tartózkodás céljából érkező látogatók számára kempingben, kamionparkban, üdülési járműparkban, horgász- és vadásztáborban nyújtott szálláshelyszolgáltatás
– a kemping a járművek részére hely és elhelyezés biztosítása
– menedék vagy táborhely biztosítása sátrakhoz vagy hálózsákokhoz
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– hegyi menedékhely, faház, ifjúsági szálló lásd: 55.20

56 Vendéglátás
Ez az ágazat tartalmazza az összes azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas étel és ital kiszolgálást, amely történhet hagyományos étteremben, önkiszolgáló étteremben, olyan étteremben, ahonnét elvihető az étel-ital, állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyen, ülőhely biztosításával vagy anélkül. Az a döntő, hogy az ételek közvetlen azonnali fogyasztásra alkalmasak-e, és nem annak a létesítménynek a fajtája, amely a szolgáltatást végzi.
Nem tartozik ide olyan készételek előállítása, amelyeket nem azonnali fogyasztásra gyártottak, valamint olyan félkésztermékek sem, amelyek nem tekinthetők készételnek (lásd: 10 Élelmiszer-feldolgozás és 11 Italgyártás). Nem tartozik ide azoknak a nem saját előállítású termékeknek az értékesítése sem, amelyek nem tekinthetők ételnek, sem azok az ételek, amelyek nem alkalmasak azonnali közvetlen fogyasztásra, lásd: G (Nagy- és kiskereskedelem) nemzetgazdasági ág.
56.1 Éttermi, mozgó vendéglátás
56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás
Ez a szakágazat magában foglalja a fogyasztók kiszolgálását étellel úgy, hogy felszolgálják nekik, mialatt ők ülnek vagy a fogyasztók kiszolgálják saját magukat a kitett ételekből (svédasztal) vagy elfogyasztják a kész ételt az adott helyiségben vagy elviszik onnan vagy akár kiszállíttatják. Idetartozik még az ételek elkészítése és felszolgálása azonnali közvetlen fogyasztásra motoros vagy nem motoros járműből vagy élelmiszer-szállító kocsiból.
Ebbe a szakágazatba tartozó szolgáltatás helye:
– az étterem
– az önkiszolgáló étterem
– a gyorsétterem
– a pizzaszállító
– az előre elkészített és csomagolt ételek elfogyasztására alkalmas étkezőhely
– a fagylaltos kocsi
– a mozgó élelmiszer-szállító
– az ételkészítő piaci bódé
– a közlekedési eszközben működő étterem, bár, ha elkülönült egységként üzemel
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– az ételek kiskereskedelmi értékesítése automatán keresztül, lásd: 47.99
– a koncesszióval működő kedvezményes étkeztetés (közétkeztetés), lásd: 56.29

56.3 Italszolgáltatás
56.30 Italszolgáltatás
Ebbe a szakágazatba tartozik az italoknak előállítása és felszolgálása a helyszínen, azonnali közvetlen fogyasztás céljából.
Ebbe a szakágazatba tartozó szolgáltatás helye:
– a bár
– a kocsma, borozó
– a koktélbár
– a diszkó (túlnyomóan ital felszolgálásával)
– a söröző
– a kávézó
– a gyümölcslé-árusító bár
– a mozgó italárus
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– csomagolt, elkészített italok újraeladása, lásd: 47
– az italok kiskereskedelmi értékesítése automatán keresztül, lásd: 47.99
– diszkó, táncos hely üzemeltetése döntően italfelszolgálás nélkül, lásd: 93.22

77 Kölcsönzés, operatív lízing
Ebbe az ágazatba tartozik az ingó eszközök, tárgyi eszközök széles köre – járművek, számítógépek, fogyasztási javak, ipari gépek és berendezések – bérbeadása és kölcsönzése, operatív lízingje a felhasználónak rendszeresen fizetendő kölcsönzési- vagy lízingdíj ellenében. A következő csoportok tartoznak ide: (1) gépjárműkölcsönzés (2) szabadidős és sporteszközök, személyes és háztartási cikkek kölcsönzése, beleértve az egyéb szállító eszközöket (4) immateriális javak kölcsönzése, lízingje. Csak az operatív lízing sorolható ide.
Nem ebbe az ágazatba tartozik:
– a pénzügyi lízing, lásd: 64.91
– az ingatlan bérbeadása, lásd: L nemzetgazdasági ág
– a gépek, berendezések kezelővel együttes bérbeadása, lásd: a tevékenység jellegének megfelelő nemzetgazdasági ágat pl. építőipar (F), közlekedés (H)

77.1 Gépjárműkölcsönzés
77.11 Személygépjármű kölcsönzése
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a következő típusú járművek vezető nélküli kölcsönzése és operatív lízingje:
= a személygépjármű és a 3,5 tonnánál kisebb teherbírású gépjármű
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
= a személygépjármű és a 3,5 tonnánál kisebb teherbírású gépjármű bérbeadása vezetővel, lásd: 49.32, 49.39
77.12 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– a következő típusú járművek kölcsönzése és operatív lízingje:
= teherautó, pótkocsi, nyerges vontató és egyéb 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjármű
= szabadidős járművek
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a teherautó, pótkocsi, nyerges vontató és egyéb 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjármű bérbeadása vezetővel együtt, lásd: 49.41

77.2 Személyi használatú háztartási cikkek kölcsönzése
Ez az alágazat magában foglalja a személyi használatú és háztartási cikkek, továbbá a szabadidős és sportfelszerelések, valamint a videokazetták kölcsönzését.
Ebbe az alágazatba általában a javak rövid időtartamú kölcsönzése tartozik, azonban bizonyos esetekben lehetséges a használati cikkek lízingje hosszabb időszakra is.
77.21 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
Ebbe a szakágazatba tartozik a szabadidős és sportfelszerelések kölcsönzése:
– sétahajó, kajak/kenu, vitorlás hajó
– kerékpár
– kempingszék, napozóágy és napernyő
– sífelszerelés
– egyéb sportfelszerelés
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a sétahajó, vitorlás, jacht kölcsönzése kezelő személyzettel, lásd: 50.10, 50.30
– a videokazetták, és CD-k kölcsönzése, lásd: 77.22
– az egyéb m.n.s. személyi használatú és háztartási cikk kölcsönzése, lásd: 77.29
– a szabadidős szolgáltatás részét képező pihenési, szórakozási cikk bérbeadása, lásd: 93.29
77.22 Videokazetta, lemez kölcsönzése
Ebbe a szakágazatba tartozik a videokazetták, lemezek, CD-k, DVD-k stb. kölcsönzése.
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a hangfelvételek kölcsönzése, lásd: 77.29
77.29 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– valamennyi személyi használatú és háztartási cikk kölcsönzése háztartási vagy üzleti célú használatra (kivéve a szabadidős és sportfelszereléseket):
= textília, ruházati cikkek és lábbeli
= bútor, cserép, kerámia és üvegáru, konyhafelszerelések, edények és evőeszközök, elektromos felszerelések és háztartási eszközök
= ékszer, hangszer, díszlet és jelmez
= könyv, újság és folyóirat
= barkácsgépek és felszerelések, kéziszerszámok pl. háztartási javítási munkákhoz
= virágok és dísznövények
= háztartási elektromos felszerelési cikkek
– a hangfelvételek kölcsönzése
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a gépjármű és teherautó, pótkocsi és szabadidős jármű vezető nélküli kölcsönzése, lásd: 77.1
– a szabadidős és sporteszközök kölcsönzése, lásd: 77.21
– a videokazetták és lemezek kölcsönzése, lásd: 77.22
– a motorkerékpárok és lakókocsik vezető nélküli kölcsönzése, lásd: 77.39
– az irodabútor kölcsönzése, lásd: 77.33
– az ágynemű, munka-, egyenruha és hasonló cikk mosodai kölcsönzése, lásd: 96.01.
77.33 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– az irodagép és -felszerelés kölcsönzése és operatív lízingje kezelőszemélyzet nélkül:
= számítógép és számítástechnikai eszköz, periféria
= másológép, írógép és szövegszerkesztő berendezés
= könyvelőgép és -berendezés, pénztárgép, elektromos számológép stb.
= irodabútor

95 Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása
Ebbe az ágazatba tartozik a elektronikai cikkek, mint például a rádió- és televíziókészülékek, az otthoni és kerti eszközök, mint például a fűnyírók, lombszívó és -fúvó berendezések, a számítógépek és perifériák, mint például az asztali és hordozható számítógépek, számítógép-terminálok, tárolóeszközök, nyomtatók javítása és karbantartása. Szintén idetartozik a kommunikációs eszközök, mint például a faxkészülékek, rádió-adóvevők javítása; a lábbeli és egyéb bőráruk, a bútorok és lakberendezési tárgyak, a ruházat és a ruházati kellékek, a sportszerek, a hangszerek, a hobbicikkek, valamint az egyéb személyi és háztartási cikkek javítása.
Nem ebbe az ágazatba tartozik:
– az orvosi és diagnosztikai képalkotó és képfeldolgozó eszközök, a mérőműszerek és terepfelvételi műszerek, a laboratóriumi műszerek és készülékek, a radar- és szonárberendezések javítása, lásd: 33.13.
95.1 Számítógép, kommunikációs eszköz javítása
Ebbe az alágazatba tartozik a számítógépek és perifériák, valamint a kommunikációs eszközök javítása és karbantartása
95.11 Számítógép, -periféria javítása
Ebbe a szakágazatba tartozik a számítógépek és egyéb számítástechnikai berendezések, valamint a perifériák javítása.
Ebbe a szakágazatba tartozik a következő eszközök javítása és karbantartása:
– asztali számítógépek
– a hordozható (laptop) számítógépek
– mágneslemezes meghajtók, flashmeghajtók és egyéb tárolóeszközök
– optikai lemezmeghajtók (CD-RW, CD-ROM, DVD-ROM, DVD-RW)
– nyomtatók
– monitorok
– billentyűzetek
– egerek, botkormányok, és más tartozékok
– belső és külső számítógép-modemek
– elkülönített/dedikált számítógép-terminálok
– számítógépszerverek
– lapolvasók (szkennerek), vonalkód-leolvasók
– a programozható kártyaolvasók (smart card)
– virtuális valóságsisakok
– a számítógép-kivetítők
Szintén ebbe a szakágazatba tartozik a következők javítása és karbantartása:
– pénzkiadó automaták (ATM); a nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS-) terminálok
– a kézi számítógépek (PDA)
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a távközlési átviteli modemek javítása és karbantartása, lásd: 95.12
95.12 Kommunikációs eszköz javítása
Ebbe a szakágazatba tartozik a következő kommunikációs eszközök javítása:
– a vezeték nélküli telefonok
– a mobiltelefonok
– a távközlési átviteli modemek
– a faxkészülékek
– a kommunikációs átviteli eszközök (pl. routerek, hidak, modemek)
– a rádió-adóvevők
– a lakossági televízió- és videokamerák

95.2 Személyi, háztartási cikk javítása
Ebbe az alágazatba tartozik a személyi és háztartási cikkek javítása és szervizelése.
95.21 Szórakoztatóelektronikai cikk javítása
Ebbe a szakágazatba tartozik a szórakoztatóelektronikai cikkek javítása és karbantartása:
– a háztartási, lakossági elektronikai cikkek javítása:
= televíziók, rádiók
= képmagnók
= CD-lejátszók
= háztartási célú videokamerák
95.22 Háztartási gép, háztartási, kerti eszköz javítása
Ebbe a szakágazatba tartozik a háztartási gépek, valamint a háztartási és kerti eszközök javítása, szervizelése:
– a háztartási gépek javítása, szervizelése
= fagyasztó- és hűtőszekrények, tűzhelyek, mosógépek, ruhaszárítógépek, a szobai légkondicionáló berendezések stb.
– otthoni és kerti eszközök javítása, szervizelése
= fűnyírók, sövényvágók, lombszívó és -fúvó berendezések stb.
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a gépi meghajtású kéziszerszámok javítása, lásd 33.12
– központi légkondicionáló rendszerek javítása, lásd 43.22
95.23 Lábbeli, egyéb bőráru javítása
Ebbe a szakágazatba tartozik a lábbelik és bőráruk javítása és karbantartása:
– a csizmák, cipők, bőröndök, táskák, bőrből készült öltözékkiegészítők, műszaki szíjazat, munkavédelmi bőrcikkek és más hasonló árucikkek javítása
– a sarkalás
95.24 Bútor, lakberendezési tárgy javítása
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– otthoni és irodabútorok, valamint lakberendezési tárgyak újrakárpitozása, újrafényezése, javítása és restaurálása
95.25 Óra-, ékszerjavítás
Ebbe a szakágazatba tartozik:
– karórák és egyéb órák, valamint egyes részegységeik, mint például a mindenféle anyagokból készült óratokok és házak; óraművek, kronométerek stb. javítása
– az ékszerek javítása
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a fémek ipari vésése, metszése, gravírozása, lásd: 25.61
– a blokkolóórák, idő/dátum bélyegzők, időzárak és más hasonló időregisztráló eszközök javítása, lásd: 33.13
95.29 Egyéb személyi, háztartási cikk javítása
Ebbe a szakágazatba tartozik a máshova nem sorolt egyéb személyi és háztartási cikkek javítása:
– a kerékpárok javítása
– a ruházati cikkek javítása és átalakítása
– a sportszerek, kempingcikkek javítása (kivéve a sport- és vadászfegyvereket)
– a könyvek restaurálása, könyvkötészeti javítása
– a hangszerek javítása (kivéve az orgonát és a régiségeket)
– a játékok és hasonló árucikkek javítása
– az egyéb személyi- és háztartási cikkek javítása
– a zongorahangolás
– a kulcsmásolás
Nem ebbe a szakágazatba tartozik:
– a kéziszerszámok javítása, lásd: 33.12
– sport- és vadászfegyverek javítása, lásd: 33.11
SZJ (a 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rend)

60.22.11
60.22.11.0 Taxiszolgáltatás
Idetartozik: az összes gépjárművel végzett taxiszolgáltatás, beleértve a városi, elővárosi és helyközi szolgáltatásokat is. Ezeket a szolgáltatásokat általában a megtett távolsággal arányos tarifa szerinti díj ellenében nyújtják, meghatározott időtartamra és meghatározott rendeltetési helyre. A taxirendelés is idetartozik.
Nem ide tartozik: a vízi- és légitaxi-szolgáltatás (61.20.12 és 62.20.10,) az állati erővel húzott „taxi”, (60.23.13), a mentőszolgálat (85.14.14).

forrás: nav.hu


Vissza a kezdőlapra