Szociális hozzájárulási adó – SZOCHO kedvezmény 2013-tól

2012. október 1-jei ülésnapján fogadta el az Országgyűlés a Munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvényt. Ez a törvény tartalmazza azon szociális hozzájrulási adókedvezményeket, amelyeket a foglalkoztató érvényesíthet 2013. január 1.-től

  • a nem szakképzett munkavállaló,
  • a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló,
  • a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállaló,
  • tartósan álláskereső személy,
  • a kisgyermekes munkavállaló után,
  • kutatóként foglalkoztatott után,
  • a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatottak után.


Szociális hozzájárulási adókedvezményekre vonatkozó közös szabályok

A tv. a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű munkavállalókra tekintettel jelentős mértékű kedvezményeket ad a foglalkoztatóknak az élő munkára rakódó közterhekből. A munkáltatói kedvezményre való jogosultság nem függ attól, hogy a munkavállalót hány órában foglalkoztatják, DE a kedvezmény mértéke igen. Részmunkaidős foglalkoztatás esetében a kedvezmény érvényesíthető, de mértéke arányosan csökken. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb havi 100 – kutató foglalkoztatása esetén legfeljebb 500 ezer – forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Abban az estben, ha a munkavállaló munkaideje az adómegállapítási időszakon belül változik (például 8 órás teljes munkaidős foglalkoztatásról 6 órás részmunkaidős foglalkoztatásra), akkor az adott hónapra vonatkozóan az adókedvezményt a kifizető még a teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra irányadó szabályok szerint érvényesítheti.

A 2013. január 1.-én életbe lépő új kedvezmények igénybevétele a munkáltató oldaláról nincs speciális feltételekhez kötve, nincs továbbfoglalkoztatási, létszámbővítési előírás.

A kifizető azonban a jövőben is választhat, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezmények közül melyiket veszi igénybe, amennyiben az ugyanazzal a  személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel az adókedvezmények közül több érvényesítésére is jogosult lenne. A kifizető továbbra is dönthet úgy, hogy az új adókedvezmények egyikét sem veszi igénybe, és az adott munkavállaló után továbbra is, például a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt érvényesíti.

A kedvezmények nem vonhatók össze a START-, PLUSZ, EXTRA, BÓNUSZ és más szociális hozzájárulási adókedvezményekkel, DE A KEDVEZMÉNYEK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS JOGA A KIFIZETŐT ILLETI MEG!

Kedvezménykorlát: 100 ezer forintban maximálja a tv. a kedvezmény alapját, ami azt jelenti, hogy ennél magasabb bér esetén is érvényesíthető a kedvezmény, de a munkabér 100 ezer forint feletti részére már a teljes közterhet (27% szocho + 1,5% szakk. hozzáj.) meg kell fizetni.

Az adókedvezményt a kifizető kizárólag az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyek után érvényesítheti.

Munkaviszony a szociális hozzájárulási adó szabálya szerint értendő:

  • Munka törvénykönyvében meghatározott munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati, hivatásos nevelőszülői, ösztöndíjas foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszony, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya ……
  • az előző jogviszonyoknak megfelelő külföldi jog alapján fennálló jogviszony

Nem munkaviszony:

  • az egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogviszony (alkalmi-, idénymunka)
  • Iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló / hallgató tagjával fennálló  jogviszony

A kedvezmény alanya: a szociális hozzájárulási adóalanyának minősülő kifizető.

pl:. Munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbe adó a kifizető. Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén (Mt.195.§) kifizető az Art. szerint meghatározott munkáltató, vagyis akit a munkaviszony létesítésével maguk közül írásban kijelöltek.

A kedvezmény érvényesítése szempontjából érdektelen, hogy a munkavállaló után más munkáltató is jogosult kedvezmény érvényesítésére.

Kedvezmény: a munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adóból. A szociális hozzájárulási adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

Munkabér: A bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. A munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett bruttó munkabér.

Szakképzési hozzájárulási kedvezmény [2011. évi CLVI. tv. (Eat.)]

  • A 25 év alatti pályakezdő munkavállaló [Eat. 462/B § (2)],
  • a tartósan álláskereső személy [Eat. 462/C § (2)],
  • a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló [Eat. 462/D. § (2)]

után a foglalkoztatás első két évében vehető igénybe a szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett.

 


A NEM SZAKKÉPZETT MUNKAVÁLLALÓ UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 461. §]

A FOGLALKOZÁSOK EGYSÉGES OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERÉRŐL SZÓLÓ 2012. január 1-jétől hatályos KSH közlemény szerinti munkakörben foglalkoztatott után vehető igénybe.

9 SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ (EGYSZERŰ) FOGLALKOZÁSOK
91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások
93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások

Kedvezmény összege: a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100.000 forint 14,5 százalékával.

A munkáltató a kedvezményt akkor is a teljes hónapra igénybe veheti, ha a szakképzettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Nem érvényesítheti azonban a részkedvezményt a tárgyhóban a munkáltató akkor, ha a foglalkoztatottat az adott hónapban nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta.

 

A 25 ÉV ALATTI PÁLYAKEZDŐ MUNKAVÁLLALÓ UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/B. § (1) (2) (5)-(7) bek.]

Időben korlátozottabb de még nagyobb összegű kedvezményt jelent. Legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti munkavállaló után érvényesítő. A 180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be. Az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi, idénymunka), vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát nem kell figyelembe venni.

A kedvezmény 25. életév betöltéséig, vagy 2 évig számolható el, és a hónap egészére jár. Nem kell töredék hónappal számolni, abban a hónapban is jár a kedvezmény, amelyben a munkavállaló a 25. életévét betölti, vagy a foglalkoztatás 2. éve véget ér.

Az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Az igazolás kiadása iránti kérelmet a munkavállaló (vagy nevében eljáró meghatalmazottja) kötetlen formában, papír alapon személyesen, vagy postai úton terjesztheti elő a lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi adóigazgatóságon.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóhatóság az igazolás kiadására irányuló kérelem benyújtásának napjára vonatkozóan állapítja meg, hogy a kérelmező legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik-e. Abban az estben, ha a munkavállaló a kérelem benyújtásának napjáig 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal elutasítja. Az igazolás kiállítását elutasító határozat azonban tételesen tartalmazza a magánszemély munkaviszonyban töltött idejét (jogviszonyonként).

Ezeknek az adatoknak a 2012. december 31-én már fennálló foglalkoztatás esetén kiemelt jelentősége lehet. A kifizető ugyanis a kedvezményt az után a pályakezdő fiatal után is érvényesítheti, akit 2012. december 31-én már foglalkoztatott és megfelel az előző – a biztosítási
időre, illetve az életkorra vonatkozó – feltételeknek. A foglalkoztatás kezdő időpontjának ebben az esetben 2013. január 1-jét kell tekinteni (azaz a 27 százalék mértékű kedvezmény maximum két éves időtartama ettől az időponttól kezdődik).

Példák:
a) A munkáltatónál 2012 decemberében már dolgozó fiatal a 25. életévét 2013. január 5-én tölti be. Az adóhatóság igazolása szerint – amelynek a kiadását a munkavállaló 2013. január 2-án kérte – a munkavállaló nem volt biztosított 180 napot meghaladóan, így a munkáltató 2013. január hónapra vonatkozóan a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint erejéig érvényesítheti a 27 százalék mértékű adókedvezményt.

b) Az előző példában szereplő fiatal 2013. január 25-én kéri az adóhatóságtól az arra vonatkozó igazolás kiadását, hogy nem rendelkezik 180 napot meghaladó biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. Az adóhatóság megállapítja, hogy a fiatal munkavállalónak 2013. január 25-ig 183 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya van, ezért az igazolás kiadását határozattal megtagadja. Az adóhatóság a határozat indoklásában a foglalkoztató(k) mellett az adott foglalkoztatónál biztosításban töltött napok számát is feltünteti. A fiatal munkáltatója a határozatból egyértelműen megállapítja, hogy az általa 2012. december 31-én már foglalkoztatott munkavállalónak a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő napján – 2013. január 1-jén – kevesebb mint 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya volt. A munkáltató a határozat
birtokában (ebben az esetben ezzel igazolható, hogy 2013. január 1-ig a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő napjáig fiatal munkavállalónak nem volt 180 napnál több biztosításban töltött munkaviszonya) a pályakezdő fiatal után legfeljebb a 25. életévének betöltéséig, azaz kizárólag 2013. január hónapban ugyancsak érvényesítheti a 27 százalék mértékű adókedvezményt.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a 25. életév betöltése hónapját követően előterjesztett kérelmek esetén kizárólag az életkori korlát miatt az igazolás kiadását megtagadó határozat kerül kiadásra, mely alapján kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség.

Kedvezmény összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft. 27% + 1,5%-a,

Alkalmazható a 2012.12.31-én fennálló munkaviszony esetén is.

25 év alatti pályakezdő kedvezménye

 

A 25 ÉV ALATTI ÉS AZ 55 ÉV FELETTI MUNKAVÁLLALÓ UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/B. § (1) (3) -(5) bek.]

A 25 év alatti 55 év feletti munkavállaló után érvényesítő. A hónap egészére elszámolható, nem kell töredék hónappal számolni, azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25., illetve az 55. életévét betölti, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

Az a körülmény, hogy a munkavállaló nyugdíj folyósítása mellett végez munkát, illetve a foglalkoztatása 2012. december 31-én már fennállt a kedvezmény érvényesítését nem befolyásolja.

Példa:
Az 55. életévét betöltött munkavállalót heti 30 órában foglalkoztatja a munkáltató. (A munkáltatónál az adott munkakörben a munkavállalók egyébként heti 40 órában dolgoznak.) A munkavállaló bruttó munkabére 130 ezer forint. Figyelemmel a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra a munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény alapja: 100 000* (30/40) = 75 000 forint. A kedvezményalapot meghaladó bruttó munkabér után (55 000 forint) a munkáltató 27 százalék szociális hozzájárulási adó fizetésére köteles.

A kedvezmény igénybevételéhez NINCS SZÜKSÉG IGAZOLÁSRA.

Kedvezmény összege: a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft, 14,5 %-a,

25 év alatti 55 év feletti kedvezménye

 

A TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐ SZEMÉLY UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/C. §]

A tartósan álláskeresők után nagyobb mértékű, de időben korlátozottabb adókedvezmény jár. Tartósan álláskereső: akit 9 hónapon belül, legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott az állami foglalkoztatási szerv. A 9, valamint a 6 hónap számítása során nem lehet figyelembe venni a közfoglalkoztatási jogviszonyát. Ez kedvezményt jelent, hiszen a munkavállaló ezáltal nem veszíti el a közfoglalkoztatást megelőzően, álláskeresőként szerzett jogosultsági idejét.

Az eddig ismertetett adókedvezményektől eltérően ezt a kedvezményt csak a 2013. január 1-jétől kezdődő munkaviszony esetében érvényesítheti a kifizető, tehát a 2012. december 31-én már foglalkoztatott személyek után nem vehető igénybe.

A kedvezmény egész hónapra jár. Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható.

Kedvezmény összege:

  • 1-2. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft. 27% + 1,5 %-a,
  • 3. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft. 14,5%-a

Az első két évben a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni. A kedvezmény akkor is az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt, ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve hónap közben ér véget.

A munkáltató a kedvezményt a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

Tartósan álláskereső kedvezménye

 

A KISGYERMEKESEK UTÁNI KEDVEZMÉNY [2011. évi CLVI. tv. 462/D.]

Igénybe vehető:
  • a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítását követően, a gyermekgondozási segély (GYES), valamint a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló után,
  • az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, legfeljebb 3 évig számolható el

Az anyasági ellátás folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike az érintett személyt megillette. Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

A tv. nem tesz különbséget, hogy a kisgyermekes munkavállaló 2013. január 1-je előtt, vagy után tér vissza a munkaerő-piacra, azaz  a 2013. előtt visszatérő kisgyermekes munkavállalók után is igénybe vehető, legkorábban 2013. január 1-től, de csak az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig.

Abban az esetben, ha a foglalkoztatás 2013. január 1. előtt kezdődött, a „kedvezményezett”
foglalkoztatási időtartam onnan számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött.

Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve 3. éve hó közben jár le, az adókedvezmény egész hónapra elszámolható.

Példák:
a) Egy Kft.-nél 2005. március 15-től munkaviszonyban álló munkavállaló 2010. december 31-ig gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: GYES) részesült. A GYES lejártát követően a munkavállaló után – a jogvesztő határidőre tekintettel (45 hónap) – legfeljebb 2014. szeptember 30-ig érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontja 2011. január 1., így a munkáltató 2013. január 1-jétől – a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik évére – 2013. december 31-ig 14,5 százalék mértékű adókedvezmény igénybevételére jogosult.

b) Az előző példában szereplő munkavállaló munkaviszonya 2013. július 31-én megszűnik, majd 2013. november 1-jétől újabb munkaviszonyt létesít. A kedvezményezett foglalkoztatás első éve az új munkáltatónál 2013. november 1-től kezdődik, ezért a kedvezmény mértéke 27 százalék, de ezt a munkáltató –a jogvesztő határidőre tekintettel – 2014. szeptember 30-ig jogosult igénybe venni.

c) Egy munkavállaló 2009. október 1-jétől GYES folyósítása mellett napi 4 órában dolgozik. Mivel a kedvezményezett foglalkoztatás három éve 2012. szeptember 30-án lejárt a munkáltató a munkavállaló után a GYES folyósítására tekintettel kedvezményt nem vehet igénybe.

A kedvezmény érvényesítéséhez igazolás szükséges. Az igazolást kiállító szerv az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely.

Kedvezmény összege:

  • 1-2. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft 27% + 1,5 %-a
  • 3. évben a bruttó munkabér, de legfeljebb: 100.000 Ft 14,5%-a

Kisgyermekes kedvezménye

 

KUTATÓK FOGLALKOZTATÁSA UTÁN JÁRÓ ADÓKEDVEZMÉNY

Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

A kedvezmény érvényesítése szempontjából
kutatóhely:alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatásfejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó.
kutató, fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (a továbbiakban: kutató).

A kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával. Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya megkezdődik vagy véget ér, a kedvezmény a kifizetőt az egész hónap tekintetében megilleti.

A munkáltató a részkedvezményt akkor is a teljes hónapra igénybe veheti, ha a kutató munkakörben történő foglalkoztatás hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Ha azonban a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag kutató tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

 

A SZABAD VÁLLALKOZÁSI ZÓNÁKBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ADÓKEDVEZMÉNYE

A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre (a továbbiakban: fejlesztési adókedvezmény) jogosult adózónak minősül, és
b) a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli.

Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül legyen.

A kedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.A kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az előzőekben ismertetett új adókedvezményekhez kapcsolódóan – egyes esetekben – az adózó a szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentheti, illetve, ha kisvállalati adó (a továbbiakban: Kiva) szerint adózó munkáltatóról van szó, az adóalap részét képező személyi jellegű kifizetések összegét is csökkentheti.


Vissza a kezdőlapra