Veszteségelhatárolás a társasági adóban 2012-től

Az elhatárolt veszteség leírásának 2012. évi változásával kapcsolatban a kormányzati portálon azt írták, hogy a veszteségelhatárolás szabályozása túl engedékeny volt. Ennek hatására sok cég a korábbi években felhalmozott, elhatárolt veszteség miatt nem fizet társasági adót. Több cég visszaél a veszteség „kereskedelmével” is.

2012-től amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben a saját döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi társasági adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adóalap 50 százaléka mindenképp társasági adóalapot képez majd 2012-től, vagyis az adókötelezettség 50%-a mindig befizetendő lesz.

Az elhatárolt veszteségeket a keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. Az elhatárolt veszteséggel történt adóalap-csökkentés az adózó döntésén alapul, így ha ezzel a lehetőséggel a bevalláskor nem él, akkor erre vonatkozóan később önellenőrzést nem lehet benyújtani.

Az új rendelkezésnek a következményeként a december 20-i társasági adó feltöltési kötelezettség meghatározásakor már magasabb lehet a feltöltés összege.

A 2011-es társasági adóbevallásban még előfordulhatott, hogy a nyereségminimum feletti adózás előtti eredményből az adóalapot módosító tételek összevont egyenlegének eredményeként, végül nulla lett az adóalap, mert a korábbi évek negatív adóalapja teljesen lecsökkentette az adóalapot. 2012-től erre nem lesz lehetőség.

A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az adóévben keletkezett elhatárolt veszteséget, az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével, de adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával. Ha az adózó ezzel a lehetőséggel nem él, az elhatárolt veszteségre, ha az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségnek csak egy részét használja fel az önellenőrzés során, a fennmaradó részre az általános rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem változott viszont az a szabály, hogy
– a veszteség elhatárolása adóhatósági engedély nélkül történhet, és
– csak az a negatív adóalap határolható el, amely rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

Átalakulás esetén ahhoz, hogy a jogutód a jogelőd által elhatárolt veszteséget felhasználhassa, két feltételnek kell együttesen teljesülnie:
– Egyrészt ez akkor valósulhat meg, ha az átalakulás során a jogutód társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez, amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon is rendelkezett.
– További feltétel, hogy a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott, legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt érjen el.

Cégvásárlás esetén az elhatárolt veszteség felhasználása 2012-től szintén feltételhez kötött. Az új szabályozás ugyanis kizárja azt az adótervezési lehetőséget, hogy csak azért vásároljanak fel alvó cégeket, hogy annak elhatárolt veszteségét később, akár beolvadás útján felhasználják. A változás lényege az, hogy megszűnik az elhatárolt veszteség felhasználásának korlátlan lehetősége, ha az adózóban olyan személy szerez többségi befolyást, amely a szerzést megelőző két adóévben az adózóval folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban nem állt.

Nyilvánvalóan nagyon sok esetben nem adómegtakarítási célokból történik a cégfelvásárlás, ezért a törvény mentességet biztosít olyan esetekben is, amikor a felvásárolt társaságban a többségi befolyást olyan adózó szerzi meg, amely a felvásárlást megelőző két adóévben nem állt folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban a felvásárolt társasággal, de a következő feltételek teljesülnek rá:
– aki a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezette, vagy
– ha az adózó a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől és ebből a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt ér el.

Így nem terjed ki rájuk a veszteségelhatárolás korlátozása.

forrás: dashofer.hu