Új munka törvénykönyv rendelkezései 2013-tól

A munka törvénykönyvről szóló törvényt – amely 1992-es elődjét váltja fel – még 2011 decemberében fogadta el a parlament, s a legtöbb rendelkezése már 2012. júliusával hatályba lépett. Ugyanakkor csak 2013. január 1.-jétől hatályosak a többek között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések.

Az új munka törvénykönyv szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet.

Az munka törvénykönyv szerint ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

Az új kódex szerint a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.



Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár:

  • 25. életévétől egy,
  • 28. életévétől kettő,
  • 31. életévétől három,
  • 33. életévétől négy,
  • 35. életévétől öt,
  • 37. életévétől hat,
  • 39. életévétől hét,
  • 41. életévétől nyolc,
  • 43. életévétől kilenc,
  • 45. életévétől tíz

Fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy 2013. január elsejétől igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár.

Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt.-től.

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Megállapodás sablon innen letölthető. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.



Az új Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Lényeges változás, hogy megszűnik az átlagkereset; ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.

A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a Munka törvénykönyve szerint.

forrás: onadozo.hu, saját forrás


Vissza a kezdőlapra