Saját tőke csökkenése

A Magyar Közlöny ez évi 136. számában jelent meg október 15-én a 2012. évi CXLVI. törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról. Ebben a törvényben módosították a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt is, amely enyhítést ad a gazdasági társaságok saját tőke problémájának a megoldására.



A Gt. 51.§-ának (1) bekezdése értelmében, ha a gazdasági társaság a számviteli törvényben szabályozott beszámolója szerint egymást követő két évben (annak utolsó napján) nem rendelkezik a társasági formára előírt jegyzett tőkével, – a saját tőkének minimálisan a jegyzett tőke összegével kell megegyeznie, – akkor az utolsó ilyen beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül a tulajdonosoknak gondoskodniuk kell a saját tőke pótlásáról. Amennyiben ez nem történik meg, akkor 60 napon belül el kell határozni az átalakulást, vagy pedig a jogutód nélküli megszűnést. Az átalakulásnak ilyenkor az a célja, hogy olyan gazdasági társasági formát válasszanak, ahol vagy nincs előírás a minimális tőkenagyságra, vagy a meglévő saját tőke az előírásnak megfelel.

A módosító törvényben egy olyan rendelkezést fogalmaztak meg, mely szerint „mentesül a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérleg-fordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn.”

Vagyis a gazdasági társaság folyamatos működése során visszapótolták a saját tőke összegét, s ezt bizonyítani tudják egy ún. közbenső mérleggel.

Ez egy normál üzleti év (naptári év) esetén azt jelenti, hogy a második év utolsó napjának adatai szerint is kisebb összegű a saját tőke, mint a jegyzett tőke. Mire ezeket az adatokat jóváhagyják és nyilvánosságra hozzák a tulajdonosok, eltelik öt hónap és a cég tovább működik, miközben nyereség képződhet. A tulajdonosoknak 3 hónapjuk még van. Ezen három hónapon belül ki kell jelölni egy mérleg-fordulónapot és készíteni kell egy újabb beszámolót. Ha ebben a számviteli törvény szerint elkészített beszámolóban a saját tőke már eléri a jegyzett tőkét, akkor nem kell további intézkedéseket tenni (átalakulás, megszűnés).

Jellegét illetve következményét tekintve az általános szabályozás mellett a korlátolt felelősségű társaságokra és a részvénytársaságokra vonatkozóan is hasonló szabályozást léptettek életbe.

A gazdasági társaságokról szóló törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a kft taggyűlését akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy

b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona a tartozásait nem fedezi.

Ezekben az esetekben – amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérleg-fordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint a hivatkozott esetek továbbra is fennállnak, – a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy – ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza – a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.

A részvénytársaságoknál az igazgatóság köteles 8 napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett- a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy

a) a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy

b) saját tőkéje az 5 millió forint alá csökkent, vagy

c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi.

2012. október 16.-tól, amennyiben a közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint már nem állnak fenn az a-c) pontokban megjelölt esetek, abban az esetben a részvényeseknek nem kell határozniuk az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő alakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről. A változás értelmében a közbenső mérleget minden esetben össze kell állítani. (Gt. 143.§)

Ugyanakkor nagyon fontosnak tekinthető az a törvénymódosítás, amely a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi átértékeléséből adódó (lásd a számviteli törvény 60. § (3) bekezdés a) pont) nem realizált árfolyamveszteség 2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható. Ezáltal ez a veszteség ideiglenesen nem fogja növelni a saját tőke hiányát, annak meghatározása során.

A szabály nem azt jelenti, hogy ne számoljuk el, amit a számviteli törvény előír, csupán azt, hogy nem kell alkalmazni a tőkevesztés következményeit, ha az év végi veszteséget okozó átértékelés miatt következett be. Természetesen a beszámoló kiegészítő mellékletében erre ki kell térni.

forrás: saját forrás, adoforum.hu